A parlament által felfüggesztett, majd a május 19-i népszavazás révén tisztségébe visszatért Băsescu ismételten azzal vádolta a felfüggesztését megszavazó politikai erőket, hogy választóik felhatalmazása nélkül, alkotmányellenesen cselekedtek. Így megrontották a parlament és az elnöki hivatal közötti intézményes viszonyt, a népszavazás kiírásával pedig fölösleges költekezésre kényszerítették az államot. Băsescu megállapította: ilyen esetekben minden normális demokratikus államban a kormánynak le kellett volna mondania, és előrehozott választásokat kellett volna kiírni.
Az államfő megerősítette, hogy hétfőn a pártokkal folytatott konzultáció során számára kiderült: a politikai erők zöme nem akar ismét a választók elé állni. Emiatt Băsescu választásellenes magatartással vádolta a pártokat, amelyek — mint fogalmazott — önmagukra nézve nem tekintik kötelezőnek a demokrácia alapelveit. Szerinte szakadék keletkezett a 2004-es parlamenti választásokon és a május 19-i referendumon megnyilvánuló népakarat, illetve a parlament között. Leszögezte: az alkotmány értelmében kötelessége jelezni, hogy ellentmondás van a szuverén népakarat és a jelenlegi parlamenti többség között. Arra figyelmeztette a honatyákat, hogy a lakosság elveszítheti bizalmát a demokratikus intézményekben, a parlament közismert népszerűtlensége pedig a törvényhozók és a lakosság végleges elszakadásához vezethet. Băsescu szerint ebben az esetben akár demokráciaellenes megmozdulásokra is számítani lehet.
Az államfő megerősítette, hogy hétfőn a pártokkal folytatott konzultáció során számára kiderült: a politikai erők zöme nem akar ismét a választók elé állni. Emiatt Băsescu választásellenes magatartással vádolta a pártokat, amelyek — mint fogalmazott — önmagukra nézve nem tekintik kötelezőnek a demokrácia alapelveit. Szerinte szakadék keletkezett a 2004-es parlamenti választásokon és a május 19-i referendumon megnyilvánuló népakarat, illetve a parlament között. Leszögezte: az alkotmány értelmében kötelessége jelezni, hogy ellentmondás van a szuverén népakarat és a jelenlegi parlamenti többség között. Arra figyelmeztette a honatyákat, hogy a lakosság elveszítheti bizalmát a demokratikus intézményekben, a parlament közismert népszerűtlensége pedig a törvényhozók és a lakosság végleges elszakadásához vezethet. Băsescu szerint ebben az esetben akár demokráciaellenes megmozdulásokra is számítani lehet.Kommentárok
Traian Băsescu parlamenti beszédére reagálva Crin Antonescu, a liberális párt alelnöke leszögezte, az elnök beszédéből sütött a vágy, hogy eltávolítsa Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnököt. Mindaddig, amíg bizalmatlansági indítványt nem szavaz meg a parlament, ez a kormány legitim — mondta az NLP alelnöke. * A miniszterelnök nem kívánt reagálni az államfő által felvetett kérdésekre, mert szerinte ezáltal még jobban elmérgesítené a politikai szembenállást, tovább mélyülne az állami intézmények közötti szakadék. * Mircea Goană szerint az országnak a politikai válság megfékezésére és nem elmélyítésére van szüksége. Az SZDP elnöke szerint az államfő által felsorolt célkitűzések helyén valóak, de egyetlen életképes megoldást sem javasolt. Ugyanakkor a célok konstruktív együttműködés hiányában megvalósíthatatlanok. * A Nagyrománia Párt honatyái nem vettek részt az ülésen, a párt elnöke azonban a beszéd elhangzása után élesen bírálta az államfőt. C. V. Tudor szerint Băsescu a parlamentben nem beszédet, hanem burkolt káromkodássorozatot mondott, amely megmutatja ,,milyen romlott ez a bolond". * Radu Berceanu DP-alelnök szerint az államfő igyekezett meggyőzni a politikai osztályt, sürgősen meg kell oldani azt a politikai válságot, amelyben a választottak csupán húsz százaléka vállalja a kormányzást. Vasile Blaga főtitkár pedig megismételte, hogy a DP minden, a parlamentben elhangzott államfői javaslatot támogat. * Verestóy Attila frakcióvezető szerint az államfő rosszul értelmezte a referendum eredményét.
Az államfő megerősítette, hogy hétfőn a pártokkal folytatott konzultáció során számára kiderült: a politikai erők zöme nem akar ismét a választók elé állni. Emiatt Băsescu választásellenes magatartással vádolta a pártokat, amelyek — mint fogalmazott — önmagukra nézve nem tekintik kötelezőnek a demokrácia alapelveit. Szerinte szakadék keletkezett a 2004-es parlamenti választásokon és a május 19-i referendumon megnyilvánuló népakarat, illetve a parlament között. Leszögezte: az alkotmány értelmében kötelessége jelezni, hogy ellentmondás van a szuverén népakarat és a jelenlegi parlamenti többség között. Arra figyelmeztette a honatyákat, hogy a lakosság elveszítheti bizalmát a demokratikus intézményekben, a parlament közismert népszerűtlensége pedig a törvényhozók és a lakosság végleges elszakadásához vezethet. Băsescu szerint ebben az esetben akár demokráciaellenes megmozdulásokra is számítani lehet.
