A törvénytervezet szerint az iskola önálló jogi intézményként fog működni azokkal a már korábban elindult osztályokkal, amelyeket – a 2015-ös iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárás nyomán – a tanfelügyelőség a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolt. Az újraalakuló tanintézmény az 1948-ban államosított jogelődje által használt II. Rákóczi Ferenc Gimnázium nevet veszi fel. „A szerdai döntés jó hír a magyar közösségnek, a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodás kézzelfogható eredménye” – idézte az RMDSZ hírlevele tegnap Kelemen Hunor szövetségi elnököt. A törvénytervezet szerint az iskola önálló jogi intézményként fog működni azokkal a már korábban elindult osztályokkal, amelyeket – a 2015-ös iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárás nyomán – a tanfelügyelőség a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolt. Az újraalakuló tanintézmény az 1948-ban államosított jogelődje által használt II. Rákóczi Ferenc Gimnázium nevet veszi fel. „A szerdai döntés jó hír a magyar közösségnek, a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodás kézzelfogható eredménye” – idézte az RMDSZ hírlevele tegnap Kelemen Hunor szövetségi elnököt.
Az iskola törvény általi létrehozása a legjobb megoldás, hiszen ezt nem lehet közigazgatási perrel megtámadni, a tanintézményt csak az szüntetheti meg, aki létrehozta: kizárólag a parlament – mutatott rá a közlemény.
A csaknem félórás parlamenti vita során Cseke Attila, az RMDSZ frakcióvezetője arra emlékeztette szenátortársait: Románia alkotmányában és törvényeiben garantálja a kisebbségek jogát etnikai és vallási identitásuk megőrzéséhez. A törvényt a felsőház szakbizottságában a kormány által megfogalmazott ajánlásokhoz igazították, így alkotmányosságához és szabályszerűségéhez nem fér kétség.
A felsőházi vita során a Nemzeti Liberális Párt (NLP) és a Traian Băsescu volt államfő vezette ellenzéki Népi Mozgalom Pártja (NMP) érvelt az iskolaalapítás ellen. Ioan Cristian Chirteş, az NLP szónoka szerint a jogszabály törvénytelen, felülbírál egy jogerős bírósági határozatot, és felesleges etnikai feszültségeket szít csak azért, hogy megalapozza Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök „díszes budapesti fogadtatását”. A szenátor arra utalt, hogy az SZDP elnöke egy telefonbeszélgetés alkalmával már tavaly ősszel megígérte Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy a román kormánypárt megoldja a marosvásárhelyi iskolaügyet, hétfőn pedig a Bukarestben tárgyaló Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek is megerősítette: pártja támogatja a felekezeti iskola megalapításáról szóló tervezetet. Şerban Nicolae, az SZDP szenátusi frakcióvezetője rámutatott: a politikai egyezségektől függetlenül a nemzeti és vallási kisebbségek is adófizető állampolgárok Romániában, akiknek joguk van az identitásuk megőrzését szolgáló oktatáshoz. A románok nemzeti és felekezeti „érzékenységét” féltő, és társadalmi feszültségekkel riogató ellenzéki szenátortársainak a frakcióvezető feltette a szónoki kérdést: vajon a római katolikus pápának is azt mondanák, hogy nincs mit keresnie az ortodox többségű Romániában, hogy ne keltsen feszültséget? A kormánykoalíció voksain kívül az RMDSZ tervezete az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetségtől (MRSZ) is értékes támogatást kapott. Mihai Goţiu frakcióvezető-helyettes rámutatott: sajnálatos, hogy Romániában olyan helyzet alakult ki, amikor egy iskola megalapításához sarkalatos törvényre van szükség, de az oktatáshoz való jog nem lehet politikai alku tárgya, a gyermekek és szülők érdeke minden mást felülír.
A tervezetet 71 törvényhozó támogatta, 20 ellenezte, négyen tartózkodtak. Tavaly decemberben a tervezetet a képviselőház már elfogadta, így hatályba lépéséhez elvileg már csak Klaus Iohannis államfő aláírására van szükség. A törvény kihirdetését azonban a jobbközép ellenzéki pártok előzetes normakontrollal próbálják hátráltatni: mind az NLP, mind az NMP vezetői nem sokkal a szenátusi szavazás után bejelentették, hogy óvást emelnek a törvény ellen az alkotmánybíróságon.