Gyármustra a rétyi fűrészüzembenÁtláthatóságra törekszenek, behozatalra is szorulnak

2018. február 14., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

Gyárlátogatással összekötött, átfogó helyszíni tájékoztatót kezdeményezett a napokban a sajtó képviselőivel a Holzindustrie Schweighofer (HS), a rétyi fűrész­üzemben a cégcsoport hazai kirendeltségeinek tevékenységéről, a nyersanyagbeszerzéshez kapcsolódó kihívásokról és fejlesztésekről is szó esett. A háromszéki gyárba mintegy 400 hazai beszállítótól naponta több tucat kamion rakomány gurul be, vasúton pedig több mint kétszázezer köbméter külföldről beszerzett rönkfa érkezett tavaly.

Romániában közel 3100, Rétyen 460 alkalmazottat foglalkoztat a fafeldolgozás mellett energiatermelésben, erdőgazdálkodásban, ingatlanügyletekben is érdekelt cégcsoport, amely 2002 óta 800 millió eurós befektetést eszközölt az országban, és eddig 115 millió euróval (áfa nélkül) járult hozzá az állami költségvetéshez.
Nyomkövető rendszerben
Dan Băcanu vezérigazgató többek között a tevékenységüket meghatározó elveket ismertette, mint fogalmazott: romániai jelenlétük kedvező kell hogy legyen a gazdasági élet többi szereplőire is, nem megfojtani, hanem hosszú távon gyarapítani kívánják a hazai gazdaságot. Versenyképes iparág kialakítására és fejlesztésére törekszenek, amelyben jelentős szerepe van a fenntarthatóságnak – mutatott rá, így kiemelten figyelnek a faanyag követhetőségére. Ennek kapcsán a találkozón elhangzott az is: naponta hét órát töltenek a szállítmányok átvizsgálásával. 2016-ban rögzítették beszerzési politikájuk alappilléreit, eszerint csak legális kitermelésből származó rönk kerülhet a HS-gyárakba olyan erdőkből, amelyek magas védelmi értékkel rendelkeznek és ezt a kitermelési munkálatok nem veszélyeztetik.
Erről, illetve az átlátható ellátási láncról, a kellő gondosság elvén működő beszerzési rendszerről Matusek Miklós beszélt. Az értékesítési lánc vezetője hangsúlyozta: biztonsági rendszerük a törvényes előírásoknál sokkal szigorúbb, ennek részeként 2016-ban megszigorították a faanyag átvételét romániai gyáraikban, és mindhárom fűrészüzemükben bevezették az elektronikus mérést a szállított mennyiség pontos meghatározására. Kifejtette azt is, mivel a hazai jogszabályok minimális eltérést engedélyeznek a mért és a kísérőiratokon szereplő mennyiség között, a mérés utáni esetleges többletfamennyiséget elkülönítve tárolják és átadják a hatóságoknak. Ismertette azt is, minden olyan beszállítóval megszakítják az üzleti kapcsolatot, aki megszegi a HS beszerzési politikáját. Lapunk kérdésére elmondta, a cég feketelistájára eddig 82 ilyen fuvarozó került fel.
Tavaly áprilisban a cég elsőként bevezette a Timflow nyomkövető rendszert, ennek segítségével a rönköt szállító kamionok útja a rakodási ponttól a célállomásig pontosan követhető. Adrian Dulgheru beszerzési igazgató ennek előnyeit vázolva rámutatott: pillanatnyilag 700 olyan kamionra telepítették a GPS nyomkövető rendszert, amelyek a HS gyárainak szállítanak farönköt, s így mintegy 25 ezer fuvart jelentettek be. A regisztrált felhasználók száma eléri a 260-at, s mindeddig közel ötezer fuvarra kerestek rá a Timflow honlapján.
Korszerű technológia
A rétyi fűrészüzem tavalyi termelése a Zsigmond Vucic projektvezető által felvázolt adatok szerint a következőképpen alakult: közel 598 ezer köbméter rönkfa – a gyalulásban elért teljesítmény közel 125 ezer köbméter –, miközben a hazai cégcsoport 2016-ban a Romániában kitermelt rönkmennyiség 7 százalékát dolgozta fel. A HS-gyárak nyersanyagszükségletének több mint fele két éve importból származott.
Dan Băcanu rámutatott, a legkorszerűbb feldolgozási technológiát telepítették a háromszéki munkapontjukhoz is, ahol elsőként a beérkező nyersanyag válogatását tekinthettük meg méret, hosszúság, illetve minőség szerint. A szárítókamrák és a biomasszaüzem is fontos elemei a telephelynek, utóbbi biztosítja a szükséges hőt és energiát, így gyakorlatilag a termelés nem eredményez hulladékot.
Zsigmond Vucic a telephely szívének nevezte az óriási, gépesített fűrész­üzemet, ahol kizárólag rendelésre, az ügyfél által megszabott követelményeknek megfelelően zajlik a minden tekintetben optimizált, precíz vágás. A folyamatot vezérlőpult mögül ügyeli fel egy alkalmazott, a gépsoron pedig további két munkás figyel az esetleges fennakadásokra. Vucic rámutatott, korábban a kisebb átmérőjű fa nem jöhetett számításba alapanyagként, a HS-nél azonban – ahol percenként 150 méter rönköt vágnak méretre – arra összpontosítanak, hogy az ilyen rönköket is minél hatékonyabban feldolgozzák. A gyaluüzemben foglalkoztatják a dolgozók zömét, akik a deszkát kézileg ellenőrzik és válogatják. A késztermék mellett a fűrészport és faaprítékot pellet és brikett formájában értékesítik.
Hova kerül a termék?
A Rétyen előállított fűrészárut tavaly 27 országban értékesítették, jelentős mértékben – 44 százalék – Romániában (beleértve a saját gyáraiknak eladott mennyiséget is), továbbá 21 százalékát Japánban, 10 százalékát az Amerikai Egyesült Államokban, 7 százalékát pedig Ázsia többi részébe szállították.
Lapunk érdeklődésére a rétyi fűrész­üzem illetékesei elmondták, a cégcsoport tulajdonában mintegy 14 600 hektár erdő található, ebből Háromszéken 340 hektár. Jelezték azt is, bekapcsolódtak az erdősí­tésbe, 2017 és 2024 között a szucsávai Ștefan cel Mare Egyetemmel, illetve az Országos Erdőfelügyelőségek Egyesü­letével partnerségben egymillió facse­mete elültetését és utógondozását kívánják megvalósítani olyan hazai magán-erdőtulajdonosok részére, akik újraerdősítésre pályáztak.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 753
szavazógép
2018-02-14: Történelmünk - :

Kovászna megye születése

Ötven évvel ezelőtt, február 14-én szavazta meg a Román Kommunista Párt plenáris ülése a Kovászna megye megalakulásáról szóló határozatot. A döntést számos vita, hosszas forrongás előzte meg, ugyanis a kezdeti tervek szerint Háromszéket egészében vagy szétdarabolva Brassóhoz akarták csatolni. Egy másik terv szerint Kézdiszéket Hargitához csatolták volna, hogy létrejöjjön a „nagy székely megye”, Sepsiszentgyörgy és környéke Brassóhoz került volna. Másfél hónapig rajzolgatták a térképeket, gyűléseket tartottak, hogy kitapogassák a közhangulatot, volt kisebb szervezkedés, sőt lázongás is, míg végül a központi pártvezetés, hogy csillapítsa az indulatokat, jobbnak látta egy harmadik változat megvalósítását, és beleegyezett, hogy önálló megye legyen a régió, igaz, a Háromszék nevet nem kaphatta vissza, de Ceauşescu elfogadta a Kovászna elnevezést. Tanulságos megyénk ötven évvel ezelőtti megalakításának története, megmutatta: összefogással, határozott kiállással még a pártállami diktatúrában is érvényt lehetett szerezni a közösségi akaratnak. Kovászna megye megalapításának előzményeit, következményeit három történész foglalta kötetbe, Novák Csaba Zoltán, Tóth-Bartos András, Kelemen Kálmán Lóránt munkája Újjászületés, Háromszékből Kovászna címmel jelent meg. Ebből közlünk szemelvényeket a kalandos megyealapításról.
2018-02-14: Pénz, piac, vállalkozás - Ferencz Csaba:

A sürgősségek éve (Visszapillantó / 6.)

Visszapillantó sorozatunkban az elmúlt esztendő októberének gazdasági eseményeit elevenítjük fel. Ez az időszak, amikor érvénybe lép az új adótörvénykönyv.