A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón Tompa Gábor színházigazgató elmondta: az előadás a tavaly meghirdetett sorozatuk első produkciója, amelyben filmrendezőket kérnek fel, hogy színpadon valósítsák meg az álmaikat. Azt is hozzátette azonban, hogy az Adrian Sitaru román filmrendező által színpadra vitt Illegitim nem a rendező azonos című filmjének a színpadi változata.
Adrian Sitaru elmondta: a színpadi történet voltaképpen a 2016-ban bemutatott film első negyedórás jelenetének a továbbfejlesztett változata. Ebben egy nőgyógyász orvos családja és barátaik vasárnapi ebédjét zavarja meg egy nő, aki azzal vádolja az orvost, hogy a Securitatétól kapta lakását a kommunista politikai rendőrségnek tett szolgálataiért. A hölgy szerint a Securitate a családjától elvett lakással hálálta meg, hogy az orvos besúgta azokat a nőket, akik terhességmegszakítást hajtattak végre abban a korban, amikor törvény tiltotta az abortuszt.
Amint az alkotók elmagyarázták, az előadás abban teljesen újszerű, hogy halszemoptikával már elkészítették a produkció felvételét, és a néző egy időben kapja az előadás VR-szemüvegen (virtuális valóságot mutató szemüveg) követhető változatát és a színpadi változatot. A néző maga döntheti el, hogy a VR-szemüvegen keresztül nézi az előadást, és a fejét jobbra vagy balra fordítva a virtuális kép egyik vagy másik részletére fókuszál, vagy leveszi a szemüveget, és a színpadon más díszletek között mozgó és beszélő színészeket követi. Ha a néző olyan előadást fog ki, az is megtörténhet, hogy más szereplő játssza a virtuális valóságban és a színpadon a kettős szereposztású szerepek valamelyikét.
„Ez világpremier. Ezt a módszert még sehol nem próbálták ki” – jelentette ki Tompa Gábor. Hozzátette: ennek megfelelőek az izgalmaik is, hiszen a pár nap múlva esedékes bemutatónak még mindig sok eleme ismeretlen.
Adrian Sitaru annak a meggyőződésének adott hangot, hogy kinek-kinek a világlátása annak a tükre, hogy az esze miként manipulálja a tudatát. Számára pedig az volt a kérdés, hogy a mindennapi életet miképpen befolyásolja az önámítás, az önbecsapás, mely szerinte VR-szemüveg nélkül is megtörténik.
Az előadás valamennyi előadója az újszerű módszer kihívásairól beszélt. Amint Molnár Levente fogalmazott: a rendező, a színészek és az egész színház egy fel nem térképezett terepen mozog. A színész gratulált Tompa Gábor igazgatónak azért, hogy vállalta a kockázatot, amely pezsgésbe hozta a társulatot. (MTI)