Ruszlan Nyimcsinszkij ügyvivőnek felhívták a figyelmét arra, hogy „az oroszgyűlölők és a nacionalisták” orosz intézmények ellen február 17-én és 18-án intézett provokatív támadásait az ukrán hatóságok védnöksége alatt hajtották végre. A radikálisok az ukrán rendőrség tétlensége és statisztálása mellett ablakokat törtek be, orosz állami jelképeket gyaláztak meg és egyéb károkat okoztak. Az orosz fél követelte, hogy a tetteseket azonosítsák és vonják felelősségre.
Az orosz külügyminisztérium sajnálatának adott hangot amiatt, hogy Európa és az Egyesült Államok nyilvánvalóan semmibe vette az elmúlt évszázad tragikus tanúságait. Közleményé­ben rámutatott: aligha véletlen, hogy az orosz kulturális központ elleni támadás közvetlenül Petro Porosenkónak a müncheni nemzetközi biztonsági konferencián elmondott beszéde után történt. Ebben az ukrán elnök több más oroszellenes kirohanás mellett arra szólított fel, hogy világszerte folytassanak harcot az orosz zászló ellen. Az orosz külügyminisztérium emlékeztetett arra, hogy Ukrajna az ENSZ-közgyűlésben másodmagával a nácizmus és a neonácizmus dicsőítése elleni határozat ellen szavazott. (A dokumentum nem említette meg, hogy a másik nemmel szavazó ország az Egyesült Államok volt.)
A washingtoni orosz nagykövetség a támadásokat követően közleményben fejezte ki reményét, hogy az Egyesült Államok mind Ukrajnában, mind Kelet-Európa más országaiban felhagy a „barlangi nacionalizmus” támogatásával. A képviselet szerint nem kizárt, hogy Kijevben a Washington által mutatott példából, az orosz diplomáciai tulajdon – a San Franciscó-i főkonzulátus – lefoglalásából merítettek ihletet.
Az orosz külügyminisztérium és a washingtoni diplomáciai misszió egybehangzóan közölte: Moszkva sürgette, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet operatív módon reagáljon az agresszív nacionalizmus kirívó megnyilvánulásaira, és sürgősen készítsen jelentést a történtekről.