Nincs rá garancia, hogy az uniós tagországok állam- és kormányfői a jövő évi tisztújításkor automatikusan a legtöbb szavazatot szerző európai párt listavezetőjét fogják jelölni az Európai Bizottság elnöki tisztségére – közölte Donald Tusk a pénteki brüsszeli EU-csúcstalálkozó után.
Az Európai Tanács elnöke az ülést lezáró sajtótájékoztatón kijelentette, hibás az az elképzelés, amely szerint az úgynevezett csúcsjelölti rendszer alkalmazása demokratikusabbá tenné az EU működését, ennek épp az ellenkezője igaz. Az alapszerződés világosan fogalmaz: a jelölés az Európai Tanács független kompetenciája az európai választások eredményének figyelembevételével – mondta.
A résztvevők elvetették azt a javaslatot, amelynek értelmében a képviselők egy részét páneurópai listákról választanák meg 2019-ben az Európai Parlamentben (EP), de a 2024-es választások előtt még visszatérhetnek a kérdésre. Elutasították emellett az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének összevonásáról és az uniós biztosok számának esetleges jövőbeli csökkentéséről szóló felvetéseket is. Támogatásukról biztosították ugyanakkor a tervezetet, miszerint 751-ről 705-re csökkentenék az EP-képviselők számát az Egyesült Királyság uniós kilépése után. Napirenden szerepelt a következő hétéves uniós keretköltségvetés is, amelynek kapcsán Tusk aláhúzta: egyetértés volt, hogy a korábbiaknál gyorsabban egyezségre kell jutni, még ha ez idén nem is valószínű. Hozzátette, számos ország kész növelni hozzájárulása mértékét, hogy kezelni lehessen a brexit okozta költségvetési űrt.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, mindenki egyetért abban, hogy erősíteni kell a külső határok védelmét, de ehhez növelni kell a költségvetési hozzájárulásokat, amire tizennégy-tizenöt állam is hajlandónak mutatkozik.
A német kancellár azon véleményének adott hangot: a 2020 utáni uniós büdzsének tükröznie kell, hogy egyes tagállamokra nagyobb migrációs nyomás nehezedik, mint másokra. Angela Merkel szerint ugyanakkor a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban esetlegesen tükröződő különbségeknek nem feltétlenül negatívaknak kellene lenniük, azok lehetnek pozitív előjelűek is a migrációs nyomás miatt többletkiadással küzdő országok szempontjából.
Emmanuel Macron francia elnök a találkozót követően kijelentette, nyilvánvaló, hogy a strukturális alapokból nem részesülhetnek ugyanakkora mértékben azok az országok, amelyek nem tartják tiszteletben az EU alapszerződésében foglaltakat.
