A bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párttal (SPD) kötött koalíciós szerződés megvitatására és elfogadására összehívott kongresszuson mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a CDU ugyan elérte a Bundestag-választáson, hogy nélküle nem lehet kormányt alakítani, és ismét az első helyen végzett, de elveszített sok választót, 1,3 millióan átálltak a liberális Szabad Demokrata Párthoz (FDP), egymillióan pedig a CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párthoz. Ezért a CDU-ban mindenki csalódott, de a veszteségek ösztönzésként is hatnak, arra sarkallják a pártot, hogy jó választ adjon az országban megjelent aggodalmakra és elégedetlenségre. A CDU nemcsak választást akar nyerni, hanem vissza akarja szerezni az emberek bizalmát – hangoztatta Angela Merkel.
Ezzel a szándékkal készült a koalíciós szerződés, amely választ kínál az állam működőképességével és a gazdasági változásokkal – mindenekelőtt a digitalizációval –, valamint a nemzetközi viszonyok átalakulásával és a világban dúló véres konfliktusokkal kapcsolatos aggodalmakra.
Az állam működőképességével kapcsolatban Merkel hangsúlyozta, hogy Németország segít a védelemre szoruló menekülteknek, de elvárja a beilleszkedést, aki pedig elzárkózik az integrációtól, az húsba vágó következményekre számíthat. Hozzátette, hogy a rosszul felfogott toleranciának éppen úgy nincs helye Németországban, mint a zsidógyűlöletnek és az idegenellenségnek, függetlenül attól, hogy muzulmán bevándorlók vagy az AfD részéről jelenik meg.
A nemzetközi viszonyok átalakulásával kapcsolatban mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak önálló világpolitikai tényezővé kell fejlődnie, hogy komolyan vegyék, ezért a védelempolitikában és a külpolitikában is folytatni kell a reformokat. Az euróövezeti államháztartási politikáról szólva kiemelte: továbbra is érvényes, hogy csak azok számíthatnak Németország pénzügyi szolidaritására, akik „elvégzik házi feladataikat”.
A rendkívüli kongresszuson a 975 küldött szavazott a koalíciós szerződésről. A várakozásoknak megfelelően elsöprő többséggel szavazták meg azt, mindössze 27 ellenszavazattal. A felszólalók többsége a CSU-val és az SPD-vel 2013-ban kezdett kormányzás folytatása mellett állt ki, Angela Merkel pártelnök-kancellár pedig igen kevés bírálatot kapott. A legtöbben inkább az új jobboldali vetélytársat, az AfD-t kritizálták. Köztük volt a Merkel-féle középutas, a baloldal felé nyitó irányvonal legfőbb párton belüli bírálójaként számon tartott Jens Spahn is, aki hangoztatta, hogy a CDU-nak semmi köze az emberek félelmeire és a rasszizmusra építő politikát folytató AfD-hez, és azért kell dolgoznia, hogy a következő választáson kiessen a Bundestagból.
Az új kormány azonban csak akkor alakulhat meg, ha az SPD március 2-áig tartó pártszavazásán is elfogadják a koalíciós szerződést.
A kongresszuson történelmi csúcsot jelentő, 98,87 százalékos támogatottsággal megválasztották főtitkárnak Annegret Kramp-Karrenbauer eddigi saar-vidéki miniszterelnököt. A főtitkárválasztáson 785-en voksoltak az egyedüli jelöltként induló politikusra, akit a pártot 18. éve vezető Angela Merkel bizalmasaként és utódjelöltjeként tartanak számon. Annegret Kramp-Karrenbauer a terveit felvázoló beszédében kiemelte, hogy a CDU hozzálát új alapprogramjának kidolgozásához, és ebben a munkában a „keresztény emberkép” lesz a legfőbb vezérlő elv. Olyan programot kell kidolgozni, amely táplálkozik a párt mindhárom szellemi gyökeréből, a keresztényszociális gondolatkörből, a konzervativizmusból és a liberalizmusból – fűzte hozzá.