„Öt év telt el azóta, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök kezdeményezésére indítványoztuk a pünkösdi búcsú felterjesztését az UNESCO-listára, felfoghatatlan az a hozzáállás, amelyet azóta tapasztalunk kulturális örökségünkkel kapcsolatban” – mondta a parlament UNESCO bizottságának alelnöke. Rámutatott, a csíksomlyói búcsú a kelet-közép-európai régió legnagyobb katolikus zarándoklata, s méltán tarthatna számot arra, hogy Románia teljes mellszélességgel kiálljon mellette. Elfogadhatatlan, hogy a kulturális minisztérium államtitkára 2016-ban megakadályozta, hogy a csíksomlyói búcsút felvegyék az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. Amikor Románia hivatalos képviselője azt az üzenetet fogalmazza meg egy nemzetközi fórumon, hogy nem ért egyet a saját országa felterjesztésével, akkor többről van szó, mint egyesek érzéseiről a magyar közösséggel szemben: ez a megnyilvánulás amellett, hogy az erdélyi magyarokkal szembeni tisztelet hiányáról tanúskodik, Románia nemzetközi megítélését is rontja” – fogalmazott tegnapi felszólalásában Novák Csaba Zoltán szenátor.  
Kitért arra is, az Európa Tanács szakértői testülete által kiadott jelentésében is feltüntették, hogy Románia nem támogatta a magyar közösség számára kiemelt jelentőségű búcsú UNESCO-listára történő felterjesztését. „Az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezmény alkalmazását vizsgáló legfrissebb jelentése is azt igazolja, sérült Románia nemzetközi imázsa a csíksomlyói búcsú kapcsán tanúsított állásfoglalása miatt. Emiatt is bízunk benne, hogy sikerül mielőbb véget vetni a vallási hagyományunk ellen szóló diszkriminációnak” – mondta. A szenátor rámutatott, a témában hetekkel ezelőtt levélben fordult a kulturális minisztérium illetékeseihez, hogy megindokolják a csíksomlyói búcsú felterjesztésének elakasztását, amelyre azóta sem kapott választ.