Miként felvezetőjében Péter Sándor elmondta, Török Árpád azáltal, hogy megírta édesapja megélt emlékezetes élményeit – hisz a közösség hamar felejt, még az oly kiváló emberek cselekedetei is elvésznek, mint amilyen Török Sándoré volt –, felmutatható az utókor számára egy példa-életpálya. Olyan életpálya, amely Erdély-szerte emlékjelek állításával, múltunk egy-egy darabjának megmentésével szegélyezett, de nevéhez fűződik például az egykori sepsiszentgyörgyi cigányiskola alapítása és működtetése is. A szerző ezt a család történetével együtt mutatja be, és kiegészíti útleírásokkal is, hiszen azokról a tájegységekről, ahol a Török család megfordult, részletes leírást ad – ismertette Péter Sándor. Hogy miért született meg ez a rendhagyó könyv, a korábbi útleírásos köteteinek sorozatában az ötödik, arról Török Árpád azt mondta: apja sokat feláldozott konok kitartásáért, olykor a család rovására is, hiszen számos közérdekű megvalósításához, ha nem talált elegendő anyagi támogatást, a sajátjából pótolta a hiányt – tehát ő igazi példája volt a pénz és taps nélkül dolgozó embereknek, akinek ily módon szándékozott emléket állítani.
A könyvismertetőt vetített képes bemutató zárta, a fényképek és a hozzájuk fűzött magyarázatok révén elevenedett meg Török Sándor életútja.