Ma, 2018. március 10-én Marosvásárhelyen összegyűlt székelyek és a velünk szolidaritást vállalók itthon és szerte a világban, tántoríthatatlanul, a jog és a demokrácia útját járva egyhangúlag és ismételten nyilvánítjuk ki akaratunkat: követeljük Székelyföld területi autonómiáját! A székely szabadság napja az emlékezés, de ismételten a jogkövetelés napja is.
Romániában centenáriumi évet hirdettek, a székely önrendelkezési küzdelem is éppen egy évszázada bontotta ki szárnyait. A Székely Vértanúk emlékművénél összegyűlve mi sem természetesebb, hogy a Jókai Mór által megfogalmazott, „független nemzeti állás” jegyében, ma a nemzeti önrendelkezés eltiprását kérjük számon. Azt a jogot, amelyet eleink bírtak, s amely ma a területi autonómia intézményes kereteinek felállításával válhatna ismét valóssággá. Idén a parlament asztalán ismét ott van az autonómiát szavatoló intézményes keret törvénytervezete, így senki előtt nem titok: mit kíván a székely nép. Az ország évek óta halogatott közigazgatási átalakítása demokratikus keretet adhatna annak a reformnak is, amely biztosítaná Székelyföldnek Románián belüli önrendelkezését.
Változatlanul kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát! Székelyföld autonómiája – hasonlóan az európai gyakorlathoz – azt jelenti, hogy a szülőföldjén többségi székely-magyar közösség joga és tényleges képessége saját felelősségére és az egész régió érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, Székelyföld területén élő minden nemzeti közösség érdekében. Ez Románia érdekeit is szolgálja. Az autonóm régió az állam és a kollektivitás között elhelyezkedő demokratikusan választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, ennek megfelelő közjogi státussal és jogosítványokkal rendelkezik.
Románia, amikor csatlakozott az Európa Tanácshoz, egyoldalú kötelezettséget vállalt a tanács 1993/1201-es ajánlásának teljesítésére, amely ezáltal kötelező érvényűvé vált. A dokumentum 11. cikkében kimondja: „Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel vagy különleges státussal rendelkezzenek.” Az eltelt negyed század során Románia ezt a kötelezettségvállalását nem teljesítette, az ezzel kapcsolatos párbeszédet hatóságai elutasították.
Mindezek szellemében:
Követeljük, hogy a közigazgatási átszervezés során Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott és a parlament elé terjesztett jogszabálytervezet alapján!
Kérjük, hogy a román kormány és parlament a közigazgatási átszervezés, a statútumtervezet vitája során tartsa tiszteletben a székelyföldi közösség akaratát és vállalt nemzetközi kötelezettségeit.
Követeljük, hogy a parlamenti vitával párhuzamosan a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státusáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal!
Tiltakozunk az ellen, hogy a jogállam intézményeit az itt élő, román állampolgárságú magyarok elnyomására, megfélemlítésére és üldözésére használják!
Teljes és tényleges szabadságot és egyenlőséget akarunk Székelyföld minden lakosának!
Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!
Marosvásárhely, 2018. március 10.
