A tavaly indult, majd idén soha nem tapasztalt járulék- és munkabér-növekedési folyamatok nem csupán a vállalkozások költségvetését látszanak felborítani, hanem visszaköszönnek a statisztikai intézet adataiból is. A legutóbbi intézkedések hatása számokban még nem összegezhető, de a sorozatban napvilágot látó tavalyi felmérések eredményei riasztóak, hiszen azt vetítik előre, hogy a vállalkozások, de maga az állam sem tudja tartani a lépést a megnövekedett költségekkel. Nem beszélve a munkaerőpiacon bekövetkező negatív változásokról, a közberuházások elmaradásáról, a területi egyenlőtlenségekről.
Tizenöt százalékkal többe kerül
A tavalyi év folyamán a munkaadók személyzeti költségei közel 15 százalékkal növekedtek. A statisztikai intézet számításai szerint a pontos számok így alakultak: csak a negyedik negyedévben átlagosan 1,29 százalékkal volt magasabb az egy órára számított személyzeti költség az előző negyedévhez képest, 2016 utolsó három hónapjához viszonyítva pedig a munkanapokkal korrigált, egy órára számított költség 14,29 százalékkal nőtt. Korrekció nélkül ezek az arányok még számottevőbbek: 2,37, illetve 15,65 százalékosak. Talán még aggasztóbb, hogy a nemzetgazdaság minden ágazatában, eltérő módon ugyan, de növekedés mutatható ki. Legnagyobb mértékben olyan ágazatokban nőtt a személyzeti költség, mint a rendezvényszervezés (28,73%), kitermelő ipar (21,56%), közigazgatási és más szolgáltatások (16,61%), ami elsősorban az illető ágazatban bevezetett törvényi változásoknak, leginkább a kötelező béremeléseknek tudható be. Az állami szektorban is jelentős növekedést mértek, a közigazgatásban a munkaidő-arányos órabér költsége 27,58 százalékkal, az egészségügyben és szociális ellátó rendszerben pedig 18,56 százalékkal, a tanügyben 16,81 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A személyzeti költségek belső szerkezetét illetően mind a közvetlen (fizetésekre vonatkozó), mind a közvetett költségek nagyjából hasonló arányban növekedtek.
Alacsony foglalkoztatás
Ami a foglalkoztatási adatokat illeti, az elemzők elsősorban az ország különböző megyéi közötti szakadékot tartják aggasztónak. Ez köszön vissza a statisztikai adatokból is. Míg Giurgiu megyében nyolc lakosból csupán egynek van munkahelye, többségük pedig állami alkalmazott (ugyanez a helyzet például Teleorman megyében is), addig a fővárosban a foglalkoztatási arány (a teljes lakosságra számított foglalkoztatottak aránya) 54 százalék. A foglalkoztatási ráta egyébként országos szinten alig 25 százalék, ami azt jelenti, hogy csupán minden negyedik lakosnak van munkahelye.
A Ziarul financiar által idézett szakértő szerint a legnagyobb probléma, hogy az előbb említett térségeket elhagyja a munkaerő. Andrei Caramitru, a Boston Consulting Group elemzője úgy véli, mind a belső, mind a külső migráció aggasztó mértéket öltött, aki maradt, annak a közszférában van munkahelye.
Ebben a tekintetben nem meglepőek a statisztikai intézet adatai: a foglalkoztatási ráta az előbb említett megyék mellett Botoşani (14%), Călăraşi (15%) és Dâmboviţa (16%) megyében a legalacsonyabb, míg a másik végleten a főváros mellett Temes (35%) és Kolozs megye (34%) található.
Regionális különbségek
Az országon belüli egyenetlenségeket, illetve a különböző régiók eltérő gazdasági teljesítményét jól példázza az Eurostat elemzése, amely a 2016-ban mért, az unió különböző régióinak életszínvonalát (alapvetően a GDP alapján) hasonlítja össze. Jó hírnek mondható, hogy Bukarest és Ilfov megye az uniós átlag fölötti arányt ért el (139%), olyan aglomerációkat előzve meg, mint Madrid, Berlin vagy Róma. Az Észak-Keleti Régió ugyanakkor a regionális „szegénységi lista” ötödik helyén található (ez a mutató az uniós átlag csupán 34 százalékán áll), a többi régió mutatója is általában az uniós átlag 50 százalékánál tart (a Központi Régió például 54 százalékán).
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
