Statisztika Költséges munkaerő

2018. március 14., szerda, Pénz, piac, vállalkozás

A tavaly indult, majd idén soha nem tapasztalt járulék- és munkabér-növekedési folyamatok nem csupán a vállalkozások költségvetését látszanak felborítani, hanem visszaköszönnek a statisztikai intézet adataiból is. A legutóbbi intézkedések hatása számokban még nem összegezhető, de a sorozatban napvilágot látó tavalyi felmérések eredményei riasztóak, hiszen azt vetítik előre, hogy a vállalkozások, de maga az állam sem tudja tartani a lépést a megnövekedett költségekkel. Nem beszélve a munkaerőpiacon bekövetkező negatív változásokról, a közberuházások elmaradásáról, a területi egyenlőtlenségekről.


Tizenöt százalékkal többe kerül
A tavalyi év folyamán a munkaadók személyzeti költségei közel 15 százalékkal növekedtek. A statisztikai intézet számításai szerint a pontos számok így alakultak: csak a negyedik negyedévben átlagosan 1,29 százalékkal volt magasabb az egy órára számított személyzeti költség az előző negyedévhez képest, 2016 utolsó három hónapjához viszonyítva pedig a munkanapokkal korrigált, egy órára számított költség 14,29 százalékkal nőtt. Korrekció nélkül ezek az arányok még számottevőbbek: 2,37, illetve 15,65 százalékosak. Talán még aggasztóbb, hogy a nemzetgazdaság minden ágazatában, eltérő módon ugyan, de növekedés mutatható ki. Legnagyobb mértékben olyan ágazatokban nőtt a személyzeti költség, mint a rendezvényszervezés (28,73%), kitermelő ipar (21,56%), közigazgatási és más szolgáltatások (16,61%), ami elsősorban az illető ágazatban bevezetett törvényi változásoknak, leginkább a kötelező béremeléseknek tudható be. Az állami szektorban is jelentős növekedést mértek, a közigazgatásban a munkaidő-arányos órabér költsége 27,58 százalékkal, az egészségügyben és szociális ellátó rendszerben pedig 18,56 százalékkal, a tanügyben 16,81 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A személyzeti költségek belső szerkezetét illetően mind a közvetlen (fizetésekre vonatkozó), mind a közvetett költségek nagyjából hasonló arányban növekedtek.

Alacsony foglalkoztatás
Ami a foglalkoztatási adatokat illeti, az elemzők elsősorban az ország különböző megyéi közötti szakadékot tartják aggasztónak. Ez köszön vissza a statisztikai adatokból is. Míg Giurgiu megyében nyolc lakosból csupán egynek van munkahelye, többségük pedig állami alkalmazott (ugyanez a helyzet például Teleorman megyében is), addig a fővárosban a foglalkoztatási arány (a teljes lakosságra számított foglalkoztatottak aránya) 54 százalék. A foglalkoztatási ráta egyébként országos szinten alig 25 százalék, ami azt jelenti, hogy csupán minden negyedik lakosnak van munkahelye.
A Ziarul financiar által idézett szakértő szerint a legnagyobb probléma, hogy az előbb említett térségeket elhagyja a munkaerő. Andrei Caramitru, a Boston Consulting Group elemzője úgy véli, mind a belső, mind a külső migráció aggasztó mértéket öltött, aki maradt, annak a közszférában van munkahelye.
Ebben a tekintetben nem meglepőek a statisztikai intézet adatai: a foglalkoztatási ráta az előbb említett megyék mellett Botoşani (14%), Călăraşi (15%) és Dâmboviţa (16%) megyében a legalacsonyabb, míg a másik végleten a főváros mellett Temes (35%) és Kolozs megye (34%) található.

Regionális különbségek
Az országon belüli egyenetlenségeket, illetve a különböző régiók eltérő gazdasági teljesítményét jól példázza az Eurostat elemzése, amely a 2016-ban mért, az unió különböző régióinak életszínvonalát (alapvetően a GDP alapján) hasonlítja össze. Jó hírnek mondható, hogy Bukarest és Ilfov megye az uniós átlag fölötti arányt ért el (139%), olyan aglomerációkat előzve meg, mint Madrid, Berlin vagy Róma. Az Észak-Keleti Régió ugyanakkor a regionális „szegénységi lista” ötödik helyén található (ez a mutató az uniós átlag csupán 34 százalékán áll), a többi régió mutatója is általában az uniós átlag 50 százalékánál tart (a Központi Régió például 54 százalékán).

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint ki a felelős a közel-keleti konfliktusért?










eredmények
szavazatok száma 2071
szavazógép
2018-03-14: Emlékezet - Váry O. Péter:

Kis háromszéki sajtótörténet

Az 1848. március 15-én Landerer és Heckenast budapesti nyomdájában kinyomtatott tizenkét pont első kívánságául Irinyi József azt fogalmazta meg: „Kivánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését.” Hogy miért tulajdonítottak a pesti forradalmárok akkora jelentőséget a sajtószabadságnak, azt ma már csak a középkorú és annál idősebb nemzedékek értik meg: mi még olyan korban nőttünk fel, amikor a sajtó központi utasításra működött és a cenzúra szigorúan őrködött afölött, hogy a szabad gondolatnak még foszlánya se jelenhessen meg nyomtatásban. Sőt, a beismerten soknemzetiségű Romániában a kommunizmus utolsó éveiben még a helységneveket sem lehetett magyarul leírni – amúgy nem először az ország történetében, az első román világban már alkalmazták ezt az asszimilációs eszközt is. Alábbi összeállításunk nem a sajtószabadság „mérésére” vállalkozik, csupán egy áttekintő a háromszéki magyar nyelvű írott sajtó első százhúsz évéről az 1989-es rendszerváltásig. A kiadványok címei és sokasága (vagy éppen hiánya) azonban sokatmondóak: árulkodnak a különböző korszakok adta lehetőségekről és keretekről egyaránt.
2018-03-14: Pénz, piac, vállalkozás - :

Kereskedelmi háború? (Kitekintő )

Donald Trump amerikai elnök rendeletére az Egyesült Államok az acélimportra 25, az alumíniuméra pedig 10 százalékos védővámot vetett ki. Az elnök múlt heti rendeletét az egész világon ellentmondásosan fogadta a gazdasági közvélemény.