Háromszék legdicsőségesebb történelmi időszakának, a ’48-as szabadságharcnak állít emléket, mégis volt idő, amikor megcsonkították, sőt, el is távolították, így akarván kitörülni lelkünkből a szabadság utáni vágy szimbólumát – jelentette ki az alpolgármester. Elmondta, hogy a visszaállításhoz szükséges engedélyek átadásakor a brassói műemlékvédelmi bizottság elnök asszonya is hangsúlyozta: az emlékműveket eredeti formájukra kell visszaállítani.
Sztakics Éva alpolgármester köszöntője után József Álmos nyugalmazott tanár, helytörténész ismertette az emlékmű történetét. „144 éves alkotás megújulását ünnepeljük, egy olyan emlékoszlopot, melynek sorsa hányattatott volt, amely megjárta a meghurcoltatás poklait, közel három emberöltőt töltött rabságban és majdnem egy évszázadot megcsonkítva. Ezért lélegezhetünk fel, hogy kis eltérésektől eltekintve végre régi teljességében áll, és tovább hirdeti Háromszék hősies ellenállását az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, melyben több mint ezer háromszéki ember vesztette életét” – fogalmazott a történész, majd röviden bemutatta az alkotást, külön kitérve annak minden elemére. Ezután Szekeres Attila István heraldikus tartott előadást az emlékművön látható címerről. Megjegyezte, illusztrációk nélkül beszélni a címerek fejlődéséről olyan, mint egy képregény tartalmát elmesélni, de azért pár szóban mégiscsak sikerült összefoglalnia mindazt, amit Magyarország kis- és középcímeréről tudni érdemes. Elmondta, a felújított obeliszkre a 13. század környékén kialakult régebbi kiscímer került vissza, de minél egyszerűbb egy címer, annál nagyszerűbb.
A rövid előadások után Tulit Éva színművésznő A fogoly katona című székely népballadát adta elő, végezetül pedig Szabó Lajos kanonok, esperes, szentszéki tanácsos lelkészi áldása következett. A kanonok hangsúlyozta: csak az hal meg örökre, akiről végleg megfeledkeznek. Mint mondta, Isten is biztat minket az emlékezésre, mert az emberi gonoszság feled és feledtet. „Öröm és hála tölti el a szívünket, hogy az emlékmű újra itt áll városunk központjában teljes ragyogásában, jelezvén, hogy azok a hősök, akik egykor a szabadságért meghaltak, nem ontották hiába a vérüket” – fogalmazott, hozzátéve, valahányszor feltekintünk rá, mondjunk egy fohászt azokért, akik előttünk jártak, és olykor életük árán is kifejezték szabadságvágyukat. Az eseményen közreműködött a rétyi Kováts András Ifjúsági Fúvószenekar és a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület honvédtüzér szakasza, műsorvezető Nagy-Kopeczky Kristóf volt.