A decemberben már elfogadott törvénycsomag azért került vissza a parlamentbe, mert az alkotmánybíróság – az ellenzék óvásának helyt adva – egyes cikkelyeket alaptörvénybe ütközőnek minősített. Miután a kifogásolt előírásokat a parlament különbizottsága egyetlen nap alatt átírta, a helyenként kiigazított jogszabályokat a képviselőház plenáris ülésén is elfogadták.

Egyebek mellett pontosították, miként állapítható meg, hogy egy bíró vagy ügyész „rosszhiszeműen” járt el, vagy „súlyos mulasztást” követett el, ilyen esetekben ugyanis a károsultnak kifizetett kártérítést az államnak be kell hajtania a téves jogalkalmazásért felelős bírón vagy ügyészen. Miután alkotmányellenesnek bizonyult, törölték azt a rendelkezést, amely szerint a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság ellenőrizte volna: igazat állítottak-e a Legfelsőbb Bírói Tanács tagságára pályázó jelöltek, amikor arról nyilatkoztak, hogy nem voltak a politikai rendőrség tagjai vagy besúgói.

A parlamenti szavazás előtt az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség frakciójának tagjai „Nem akarunk bűnvádas köztisztviselőket” feliratú pólókban sorakoztak fel a parlamenti szószék elé tiltakozásul a törvénycsomag tartalma és elfogadásának siettetése, a vitára szánt idő korlátozása ellen.

A felirat arra utal, hogy a kormánykoalícióban részt vevő pártok vezetői – Liviu Dragnea, a szociáldemokraták és Călin Popescu Tăriceanu, a Demokrata Liberálisok Szövetségnek elnöke – korrupciós perek vádlottjai.

Mint ismert, az elmúlt több mint egy évben rendszeresen tüntetnek az ellenzéki szervezetek, amelyek szerint a kormánytöbbség a reform ürügyén politikai befolyása alá próbálja vonni az igazságszolgáltatást, hogy megmentse a korrupt politikusokat a felelősségre vonástól. Az RMDSZ által is támogatott szociálliberális kormánytöbbség szerint azonban a reformra azért van szükség, mert Románia ügyészállammá vált, ahol a vádhatóság visszaélései miatt sérül az ártatlanság vélelmének alkotmányos elve. Az igazságügyi csomagot a szenátus hivatott véglegesíteni, de vélhetően most sem kerülhet azonnal az államfőhöz kihirdetésre, mert az ellenzék újabb alkotmányossági kontrollt akar kérni.

Frissítés:

Az RMDSZ szerint az igazságügyi törvények módosítása továbbra is a jogállamiságot szolgálja. A képviselőházi szavazást követően Korodi Attila frakcióvezető azt nyilatkozta: „Bebizonyosodott, hogy az RMDSZ által fenntartott és megszavazott igazságügyi törvénycikkelyek többsége nem ütközik az ország alapokmányába, és az is, hogy nem helyeztük politikai hatáskör alá az igazságügyet a törvények módosítása által. Sőt, a ma elfogadott módosítások által teljesen kivették a politikum bármilyen szintű beleszólását az igazságügyi rendszerből. Sikerült erősíteni a jogállamiságon, és visszafaragni abból a tendenciából, amely az ügyészállam erősítését szolgálta. Átláthatóbbá tettük az igazságügyi rendszert, csökkentettünk a visszaélések lehetőségén, és több szakmaiságot vezettünk be. Bebizonyosodott továbbá az is, hogy a média egy része és egyes politikai szereplők alaptalanul bujtották fel az állampolgárokat, és részinformációk, ferdítések mentén próbálták megakadályozni az egyértelmű, mindenkire egyformán érvényes szabályozások megalkotását.”