Az állati eredetű zsiradékok tudvalevően jelentős mennyiségben tartalmaznak koleszterint és telített zsírsavakat, amelyek — ha étrendünk nem kiegyensúlyozott, életmódunk nem kellően egészséges — évek alatt növelhetik bizonyos egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát. Ám az állati eredetű zsiradékok között is vannak különbségek: a halakban, különösen a tengeri halakban található, többszörösen telítetlen zsírsavak fontos szerepet töltenek be testünk működésében.

A transzzsírsavak nagy része hidrogénezés (olyan eljárás, amellyel a növényi olajok jelentős része alkalmassá válik a hőkezelés tartós elviselésére) során keletkezik. Kisebb mennyiségben képződik az olajokban történő sütés során, s bizonyos típusuk megtalálható a kérődző állatok (szarvasmarha, juh, kecske) tejében és húsában is. Kutatások bizonyították, hogy napi öt gramm transzzsírsav-bevitel 25 százalékkal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Ráadásul nem elég, hogy növeli a vérben a rossz (LDL) koleszterin arányát, még csökkenti is a jó (HDL) koleszterinszintet. Előfordulhat gyorséttermi zsiradékban sütött ételekben, nagy zsírtartalmú édesipari termékekben, bizonyos margarinokban, levesporokban, por alakú mártásokban, szószokban és vajízű pattogatott kukoricában. Érdemes ezeknek a termékeknek a fogyasztását csökkenteni.

Némely dietetikus azt javasolja, hogy részesítsük előnyben a zsírmentes vagy kevés olajat igénylő ételkészítési eljárásokat, mint a grillezést, az alufóliában, sütőzacskóban való sütést, illetve a párolást. Sokat jelent az is, ha főzéshez alacsony zsírtartalmú tejfölt, tejet használunk. A bő olajban sült ételeket heti egy-két alkalommal ajánlott enni. Válasszunk sovány húst, mint a csirke vagy a pulyka, de ezeket is inkább bor nélkül készítsük el. Alapvető tény azonban, hogy tiltott élelmiszer nincs, csak kerülendő mennyiség.