Mély megosztottságot idézett elő a menekültválság a német társadalomban, amely azonban büszke lehet a válság kezelésében elért eredményekre – mondta Angela Merkel német kancellár tegnap a szövetségi parlamentben (Bundestag).
Az új kormány programját ismertető beszédében kiemelte, hogy a 2015-ben kialakult „humanitárius rendkívüli helyzet” máig hatóan polarizálja a társadalmat, a viták hangneme durvább lett, és a kiemelkedően jó gazdasági helyzet ellenére megjelent az aggodalom az állam működőképességével kapcsolatban. A menekültek között iszlamista terroristák is voltak, és a válság a felszínre hozott és felerősített a társadalmi integráció ügye körül korábban kialakult feszültségeket. Ezért az új kormány programjának középpontjában a megosztottság leküzdése áll, legfőbb célja az emberségesség, az igazságosság és az összetartás hármasságának érvényesítése, és az, hogy mindenkihez elérjen a gazdasági sikerekből származó jólét.
A társadalmi integráció körüli feszültségek az egykori Nyugat-Németországba a hatvanas években megindult bevándorlás révén alakultak ki – mondta Angela Merkel, aláhúzva, hogy a bevándorlók ugyan hozzájárulnak az ország jólétéhez, de gazdasági szerkezetváltozások idején ők veszítik el elsőként az állásukat, gyermekeik jellemzően gyengébben teljesítenek az iskolában, mint a német tanulók, és a bevándorlók körében „kifejlődtek párhuzamos társadalmak” is, az országban jogcím nélkül tartózkodó emberek pedig „bűnözői struktúrákat” is létrehoztak. Ezek a problémák a migrációs válság révén még élesebben mutatkoznak meg, és megosztják az országot.
A migrációs válság a vallások együttélése körüli aggodalmakat is felerősítette – mondta Angela Merkel. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, Horst Seehofer belügyminiszter minapi kijelentésével szembefordulva leszögezte: vitán felül áll, hogy Németországot történelmileg a kereszténység és a zsidóság formálta, de az is igaz, hogy az országban élő nagyjából 4,5 millió muzulmán vallású ember révén az iszlám is Németország részévé vált. Sokan nehezen barátkoznak meg ezzel a gondolattal, és minden joguk megvan ahhoz, hogy elutasítsák, a kormánynak viszont nemcsak vitákat kell folytatnia, hanem cselekednie is kell, méghozzá a társadalmi összetartás erősítésének céljával – mondta Angela Merkel, kiemelve, hogy új, állami ellenőrzés alatt álló rendszert kell kidolgozni a muszlim papok képzésére, mert a korábbi megoldás, a vendégmunkás imámok modellje nem megfelelő a 21. században. Aláhúzta, hogy a németországi muzulmánok döntő többsége elutasítja a szélsőségeket és az iszlamista terrorizmust, vallásukat békésen, a német törvényeknek megfelelően gyakorolják.
Angela Merkel hat pontban foglalta össze a migrációs válságban elért eddigi eredményeket és új kormánya terveit: az EU–Törökország menekültügyi megállapodás; gondoskodni kell arról, hogy az ENSZ menekülteket segítő programjai rendelkezzenek megfelelő forrásokkal; a menekülésre késztető okok megszüntetéséért folytatott küzdelem; az EU külső határának védelme; új típusú befogadóközpontok kialakítása; a védelemre szoruló, németországi maradásra jogosult menekültek beillesztése a társadalomba.