Idén is folytatja a honvédsírok felújítását a sepsiszentgyörgyi MERT – Magyar Erdélyért Egyesület, amely több éve kutatja a háromszéki sírkertekben az 1848-as szabadságharcban elesettek sírhantjait. Céljuk, hogy minél több síremléket megmentsenek az enyészettől, beazonosítva és restaurálva azokat, pályázati pénzekből pedig a világháborús emlékművek helyreállítását is megkezdték.
A Magyar Polgári Párt ifjúságából verbuválódott egyesület 2013-ban jött létre, azóta Háromszék nyolc településén mintegy 25 sírt újítottak fel, kezdetben önerőből, később támogatások révén. Nagy Gábor egyesületi elnök csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette, Kisgyörgy Zoltán (lapunk munkatársa – szerk. megj.) mellett nagy segítség volt munkájukban Demeter Lajos helytörténész is, akinek térképeire, illetve A hazáért című könyvének adataira támaszkodva végezték az értékmentő munkát. Példaként említette, az alakulás évében Kilyénben kétnapos munka árán, sűrű bozótból sikerült kimenteni Incze József, valamint Incze Ferencz honvédek sírját, amelyről a helybéliek sem tudtak, és felújították Huszti Mózes sírját is. Ugyanebben az évben Szotyorban emlékkövet állítottak Gidófalvi Lászlónak és rendezték Lőrincz János sírját. A munkálatok során lepucolják a megmaradt köveket, a feliratokat újraírják, felássák a sír széleit, szegélykővel kirakják, majd fehér kaviccsal feltöltik. Azért éppen erre a módszerre esett a választásuk, mert a helyreállított sírokat sajnos nem egyformán gondozzák az érintett településeken – jegyezte meg a MERT elnöke.
Az előző két évben főként a ’48-as és világháborús emlékművek felújítására összpontosított a szervezet, megyeszerte közel 170-ről tudnak. Ezek feltérképezését egyébként Pénzes Lóránd történelemtanár végezte diákjaival – hangsúlyozta Nagy Gábor, s közülük mintegy harmincnak a megyei tanács támogatásával tavaly el is készült a restaurálási terve. Egy 2017-ben elnyert pályázat révén, külső cég meghívásával sikerült az albisi 1848-as és világháborús kopjafát felújítani, a székelypetőfalvi ’48-as és világháborús emlékmű helyreállítása azonban már nagyobb volumenű munkának bizonyult, így ezt szakcégre bízták. A megrepedt kőtáblákat restaurátor javította ki, a területrendezés, zöldövezet kialakítása nyomán pedig kisebb közösségi tér jött létre az emlékmű körül – vázolta Bálint Balázs, az egyesület tagja. Ugyancsak tavaly sikerült rendezni a kézdiszentkereszti emlékművet is, idén pedig Illyefalva következik, a település emlékművét ugyancsak pályázati források felhasználásával hozzák rendbe.
Nagy Gábor egyebek mellett üdvözölte Demeter Lajos egy háromszéki kegyeleti bizottság felállítására vonatkozó javaslatát. Mint mondta, szükség volna rá, ám kétségesnek tartja, hogy lesz hozzá megfelelő anyagi háttér, figyelembe véve a felújítások kapcsán felmerülő költségeket. Egy-egy sírra 1500–2000 lejt fordítottak, az emlékművekre azonban nagyságrendekkel jelentősebb pénzösszeget költöttek – magyarázta –, a szükséges alapokra a Bethlen Gábor Alapnál pályáztak. Rámutatott, úgy érzik, az idő egyre inkább sürget, hiszen kihaltak azok a papok, tanítók, akik még tudták, hol találhatók a hadisírok, így egyre nehezebb megtalálni ezeket.