Az egykori katalán vezető vasárnap Helsinkiből tartott Belgium felé, amikor a német hatóságok a dán határ közelében egy autópálya melletti benzinkútnál feltartóztatták. A politikus őrizetbe vételének hírére azonnal tiltakozások kezdődtek több katalán városban. Barcelonában tüntetők összetűzésbe keveredtek a rendőrséggel, kukákat, szemetes konténereket rongáltak meg és gyújtottak fel.

Juan Ignacio Zoido belügyminiszter hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: Barcelonában összesen 92-en sérültek meg, közülük 23 rendőr. Kilenc embert vettek őrizetbe, ötöt közülük még az este elengedtek. A miniszter a múlt éjszakai eseményekről szólva megkérdőjelezte a függetlenségi tüntetések általában hangoztatott békés jellegét. Beszámolt arról is, hogy fenyegetést kapott Pablo Llarena bíró, aki pénteken vádat emelt Carles Puigdemont és a katalán függetlenségi politikusok ellen, továbbá döntött az európai elfogatóparancs kiadásáról. A főügyészség emiatt kérte a bírónak és családjának személyi védelmét.

A tiltakozások még hétfő délelőtt is folytatódtak: az egyik katalán autópályán felgyújtott gumiabroncsokkal akadályozták a forgalmat órákon keresztül. A gironai kormányképviselet előtt összegyűlt tüntetők pedig az épület falát sárgára festették, és leszedték a homlokzatra kitűzött spanyol zászlót.

A nap folyamán Sergio Sabriá, a függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) politikusa nyugalomra és felelősségre szólította fel a tiltakozókat, hangsúlyozva, hogy a történtekre adott válasznak békésnek kell maradnia. A fogvatartott politikusok szabadon engedését követelve további tüntetéseket helyeztek kilátásba Katalónia-szerte. A katalán parlament a függetlenségi pártok kezdeményezésére holnap rendkívüli ülést tart, amelynek napirendjén szerepel a vád alá helyezett katalán politikusok politikai jogainak védelméről szóló javaslat megvitatása.

A helyi törvényhozás legnagyobb ellenzéki pártja, az Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt hétfőn lemondásra szólította fel Roger Torrent katalán parlamenti elnököt, mert szerintük az ERC politikusaként a törvényhozást politikai nagygyűlésre használja, úgy tesz, mintha Carles Puigdemont védője lenne, nem testesíti meg a semlegességet és a pártatlanságot. A párt továbbá az alkotmánybírósághoz fordul képviselőik jogainak megsértése miatt, arra hivatkozva, hogy a függetlenségi pártok kérésére a házelnök két napon belül összehívja a parlament ülését, míg ha ők kezdeményezik azt, három hetet kell várniuk a válaszra.

Várhatóan húsvét után döntenek a németországi Schleswig-Holstein tartomány hatóságai, hogy kiadják-e a spanyol hatóságoknak Carles Puigdemont volt katalán elnököt. A tartományi főügyészség szóvivője közölte, hogy kiadatási ügyekben legalább 60 napig őrizetben lehet tartani az eljárás alá vontakat. Ennyire hosszú időre valószínűleg nem lesz szükség, de húsvét előtt nem várható döntés.

A megszólaltatott szakértők szerint az a legfontosabb kérdés, hogy a német jog szerint is bűncselekmény-e mindaz, ami miatt Spanyolországban felelősségre akarják vonni. A politikust lázadással és közpénz hűtlen kezelésével vádolják. A lázadás spanyol büntetőjogi fogalma a német büntetőjogban leginkább a hazaárulásnak felelhet meg. Ez a tényállás a szövetségi állami berendezkedés erőszakkal vagy erőszakkal való fenyegetéssel történő megzavarására vagy megváltoztatására irányuló cselekményt jelent, Puigdemont ügyében viszont hiányzik az erőszak eleme. Így végül előfordulhat, hogy a volt katalán elnököt csak a közpénz hűtlen kezelésére vonatkozó vádra hivatkozva adják ki Spanyolországnak, és ezért csak ezzel a váddal állíthatják bíróság elé – mondta több német szakértő. Amennyiben a schleswig-holsteini főügyészség arra a megállapításra jut, hogy Carles Puigedmont kiadható Spanyolországnak, a végső döntést a tartományi felsőbb bíróság hozza meg.