Moszkva nem fogja eltűrni a nyugati országok „arcátlanságát”, és válaszolni fog diplomatáinak kutasítására – szögezte le Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (fotó) Taskentben a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva.
„Válaszolni fogunk, efelől ne legyenek kételyeik. Mert ilyen arcátlanságot eltűrni természetesen senki sem akar. Mi sem fogjuk eltűrni” – mondta a tárcavezető, miután hétfőn 22 ország több mint 135 orosz diplomatát utasított ki a Szkripal-ügy miatt, az Egyesült Államok pedig ezenfelül elrendelte a seattle-i orosz főkonzulátus bezárását.
Lavrov szerint a történtek alátámasztják azt az orosz következtetést, amely szerint a világon és Európában kevés önálló ország maradt.
„Amikor egy vagy két diplomatát valamely ország elhagyására kérnek, mellesleg elnézést súgva a fülünkbe, biztosan tudjuk, hogy kolosszális nyomás, kolosszális zsarolás eredménye, amely Washington fő eszköze a nemzetközi színtéren” – nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője. Szergej Lavrov a helyzetet a palesztinokra gyakorolt nyomáshoz hasonlította, amikor az amerikai fél az értésükre adta, hogy addig nem kapnak pénzt, amíg nem fogadják el a még ki sem alakított álláspontjukat. A tárcavezető szerint ez ugyanolyan zsákbamacska, mint Theresa May brit miniszterelnöknek az Oroszországgal szemben megfogalmazott vádjai, amelyek „egyszerűen sértik az angolszász, a brit igazságszolgáltatást”. Az orosz külügyminiszter szerint a nyugati lépések azt mutatják, hogy ezen országok elitjei nem kívánnak hallgatni a közvéleményre. Szavainak alátámasztására a Die Welt német napilap közvélemény-kutatását hozta fel, amelyben a válaszadók 80 százaléka az Oroszország elleni újabb szankciók bevezetése ellen foglalt állást.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő tegnapi moszkvai sajtóértekezletén úgy vélekedett, hogy az orosz diplomaták kiutasításának London és Washington a haszonélvezője, és ebből kifolyólag „folytatódni fog a leplezetlen oroszellenes kurzus”. Ő is kilátásba helyezte, hogy Moszkva „megfelelő választ ad majd” az Egyesült Államok és az Európai Unió által megtett lépésekre. Megismételte azt az orosz követelést, hogy London haladéktalanul bocsássa rendelkezésre az összes, a Szkripal-ügyre vonatkozó információt. Mint mondta, Nagy-Britannia eddig semmiről sem tájékoztatta Oroszországot.
Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz–brit kettős ügynök és lánya március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere nyomán elengedték. London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszontvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. A nyugati országok jelentős részben felsorakoztak Nagy-Britannia mögött. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, ugyanakkor kézzel fogható bizonyítékokat követel.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.