A civil szervezet közleményben számolt be szándékukról. A megfogalmazók bevezetésként leszögezik: az elmúlt hónapok eseményei egyértelművé tették, hogy a székely megyék prefektusai „messze meghaladják hatáskörüket és visszaélnek hatalmukkal, vagy éppen tétlenségükkel okoznak csalódást, kettős mércét alkalmazva az erdélyi magyarsággal szemben, legyen szó nyelv- és szimbólumhasználatról vagy éppen a véleménynyilvánítás szabadságáról”.

Megállapításaikat megerősítendő több példát is felhoznak, így azt, hogy a tél folyamán a magyar közösségnek azzal kellett szembesülnie, hogy Maros megye prefektusa ismét megtámadta a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését Marosvásárhelyen, és „pereskedésével tulajdonképpen akadályozza a helyi hatóságokat abban, hogy alkalmazzák az európai kisebbségvédelmi egyezményeket, amelyek egyértelműen bátorítják a kétnyelvűséget”.

A jogvédők szerint a kormány helyi képviselője „tudatosan és rosszhiszeműen érvel azzal, hogy nincs törvényes keret Romániában, amely megengedné az utcanevek többnyelvű feliratozását, és ez kimeríti a hatalmi visszaélés fogalmát”. További példáként Kovászna és Hargita megye prefektusainak gesztusait említik, akik szerintük tévesen hivatkoznak a román zászlótörvény korlátozásaira a március 15-i ünnepséggel kapcsolatban.

„Szó sincs arról, hogy idegen állam zászlóját használná jogtalanul a magyarság, hanem saját nemzeti jelképéről van szó, amelynek használatához minden joga megvan, különösen az ünnepeken” – fogalmaznak. A civilek úgy vélik, a prefektusok elvitatják „a székelyföldi önkormányzatok jogát is attól, hogy belátásuk szerint, a helyi lakosság kulturális sajátosságait figyelembe véve díszítsék fel a várost egy saját rendezvényen”.

A közlemény a szervezet elnökének, Szilágyi István kisebbségjogásznak a meglátását is tartalmazza. Eszerint a magyarok lakta megyék prefektusainak rosszhiszeműsége és hatalmi visszaélései nyilvánvalóak, ezért az egyesület bűnügyi feljelentések révén kísérletet tesz a kormány helyi képviselőinek jogi úton történő számonkérésére. Szilágyi István megállapítja, hogy az új irányvonalra már csak azért is szükség van, hiszen eddig jóformán csak politikai számonkérés történt, ami nem járt kellő sikerrel.

Zárásként Szilágyi István Brassó és Temes megye prefektusának is üzen annak kapcsán, hogy az elmúlt hetekben Brassó város és Temes megye önkormányzatai nyíltan revizionista nyilatkozatokat hagytak jóvá, amelyekben Románia és a Moldovai Köztársaság újraegyesülését támogatják. Az egyesület hivatalos álláspontot vár a törvényesség őreitől, de valószínűnek tartják, hogy elnézik a hazafiak ténykedését, ezáltal nyilvánvalóvá téve a kettős mércét, amelyet a kormány alkalmaz. „Prefektusai által egy pillanatig sem késlekedett lecsapni a székelyföldi autonómiahatározatokra és megállapítani az önkormányzati hatáskör túllépését” – fejtegeti az elnök.

A Romániai Magyar Jogvédő Egyesület a múlt év őszén jött létre, elsődleges céljaként pedig a Dan Tanasă által a székelyföldi önkormányzatok ellen indított perek kivédését jelölte meg.