Londoni makrogazdasági elemzők szerint az Egyesült Államok és Kína által bejelentett kölcsönös importvám-intézkedések a két ország nemzetgazdaságának várhatóan minimális kárt okoznak, de ha az ügy globális kereskedelmi háborúvá fajul, annak már komoly világgazdasági növekedési kockázatai lehetnek.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, az Oxford Economics helyzetértékelésében kimutatja, hogy az amerikai piacra irányuló kínai exportra érvénybe léptetett új vámok Kína teljes amerikai exportjának 10 százalékát, a teljes kínai export értékének 2,2 százalékát érintik, és a vámokkal sújtott kínai exportérték a kínai hazai össztermék (GDP) 0,4 százalékának felel meg. Az elemző intézet modellszámításai szerint az 50 milliárd dollárnyi – a korábbi várakozásoknál valamelyest kisebb értékű – kínai exportra kirótt amerikai pótvámok a kínai gazdaság növekedési ütemét az idén 0,05 százalékponttal, 2019-ben 0,07 százalékponttal, 2020-ban 0,04 százalékponttal lassítják. A kínai válaszintézkedéseknek pedig ennél is valamivel kisebb hatása lesz az amerikai gazdaság növekedésére.
Tény viszont, hogy az amerikai kormány nemzetbiztonsági megfontolásokból a kínai vállalatok amerikai befektetéseit is korlátozni kívánja, és ennek kétpárti támogatottsága van a Kongresszusban. Ennek valamivel nagyobb hatása lesz, főként egyes szektorok esetében. Az Oxford Economics kimutatja, hogy az amerikai gazdaságban eszközölt közvetlen kínai működőtőke-befektetések éves értéke 10 milliárd dollár körül mozog, vagyis mindössze 2,5 százaléka az amerikai gazdaságban 2016-ban végrehajtott, 421,8 milliárd dolláros összértékű közvetlen külföldi tőkebefektetéseknek. Ugyanakkor egyes amerikai szektorok az átlagnál nagyobb mértékben megszenvedhetik a kínai befektetések esetleges korlátozását. Ilyen lehet az amerikai technológiai ágazat, hiszen az ágazatba beáramló külföldi működőtőke-befektetések teljes értékén belül Kína részaránya az elmúlt néhány évben 40 százalékra emelkedett.
Az Oxford Economics londoni elemzői szerint azonban az igazi kockázatot az jelentené, ha az amerikai-kínai vámcsetepaté globális kereskedelmi háborúvá fajulna. A ház szimulációs számításai szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén, amely több regionális és globális kereskedelmi erőcentrum részvételével kialakuló, adok-kapok jellegű vámszankció-sorozattal számol, a világgazdaság növekedési üteme 2019-ben 2,5 százalék lenne a jelenleg érvényes alapeseti előrejelzésében szereplő 3 százalék helyett, az amerikai gazdaság növekedése pedig a cég által jósolt 2,5 százalék helyett mindössze 1,7 százalék lenne jövőre. Az Oxford Economics tanulmánya szerint további kockázatot jelentene, ha Kína jelentős mértékben és hosszabb időre visszafogná az amerikai kincstárjegyek vásárlását. Kína az adósságpiacokon hozzáférhető, 14 700 milliárd dollárnyi amerikai kincstárjegy-kötelezettségek 8 százalékát birtokolja, és a tavaly újonnan piacra vitt amerikai kincstárjegy-adósság 23 százalékát vásárolta meg. Kína viszont már 2016-ban is 188 milliárd dollárral csökkentette kincstárjegy-beszerzéseinek értékét, és a 2011–2015-ös időszakban is jelentősen visszafogta vásárlásait, de ez akkor nem növelte jelentősebben az amerikai hitelköltségeket.
A fő különbség most azonban az, hogy az amerikai államháztartási hiány várhatóan a hazai össztermék 4,6 százalékára emelkedik az idén a 2017-ben mért 3,5 százalékról, és ennek finanszírozásához valószínűleg az amerikai kincstárjegyek külföldi keresletének növekedésére lesz szükség, annál is inkább, mivel az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve éppen most csökkenti az általa megújított kincstárjegy-adósság tömegét. A londoni elemzők szerint ebben a környezetben – ha Kína visszalépne az amerikai kincstárjegyek vásárlásától – nagyobb lenne a kockázata egy felfelé ható kamatsokknak, mint néhány évvel ezelőtt. (MTI)
