Több titkos együttműködést is kötött a román hírszerzés

2018. április 5., csütörtök, Belföld

Az igazságszolgáltatás legfontosabb intézményei – köztük a legfelsőbb bíróság, a Legfelsőbb Bírói Tanács (LBT), a legfőbb ügyészség és az igazságügyi felügyelet – titkos együttműködési megállapodást írtak alá a Román Hírszerző Szolgálattal – állította tegnap Codruţ Olaru, az LBT alelnöke, aki szerint ez az információ rendelkezésére áll, de részleteket nem tud, mert ezek az egyezmények titkosak.

Codruţ Olaru elmondta, az igazságszolgáltatás intézményeivel folytatott hivatalos levelezése alapján úgy tűnik, az ítélőtáblák, a törvényszékek és a bíróságok nem írtak alá ilyen megállapodást a hírszerzéssel. A titkos megállapodások közül eddig a legfőbb ügyészség és a belföldi hírszerzés között 2009-ben született egyezményt hozták nyilvánosságra pénteken az igazságügyi miniszter kérésére.

Az LBT tegnapi ülésén úgy döntött, hogy kezdeményezi az egyezmények titkosításának feloldását. Az igazságszolgáltatás valamennyi intézményének közölnie kell, hogy kötött-e ilyen megállapodást a hírszerzéssel, el kell indítania a titkosítás feloldásának eljárását, és azt is tisztázni kell, hogy az ügyészségek és a bíróságok között létrejött-e ilyen egyezmény.

A jelek szerint a hírszerzés valóban beavatkozik az igazságszolgáltatás munkájába, a pénteken nyilvánosságra hozott megállapodás szerint a legfőbb ügyészség ügyészei és a hírszerzés munkatársai közös munkacsoportokat alkottak, rendszeresen információkat cseréltek egymással, és az ügyészeknek kötelező volt jelenteniük, hogy a hírszerzéstől kapott információkat miként hasznosították a vizsgálatok nyomán.

A megállapodások bírálói szerint ez utóbbi munkamódszer alkotmányellenes, és sérti az igazságszolgáltatás függetlenségének elvét. Dana Gârbovan bíró úgy véli, ezáltal nagymértékben alárendelték a vádhatóságot a hírszerzésnek, amely olyan széles hatáskört kapott, amilyennel még az 1989 előtti kommunista titkosrendőrség, a Securitate sem rendelkezett. A vádhatóság és a korrupcióellenes harc eddigi eredményeit védelmezők szerint ugyanakkor a megállapodásokra szükség volt a korrupció hatékonyabb visszaszorítása érdekében.

A megállapodás kapcsán Laura Codruţa Kövesi jelenlegi korrupcióellenes főügyész és elődje, Daniel Morar jelenlegi alkotmánybíró is összevitatkozott. Morar azt állítja, hogy korrupcióellenes főügyészi mandátuma idején a vádhatóság nem szolgáltatott információkat a hírszerzésnek, mert fenntartásai voltak annak törvényességével kapcsolatban. Morar szerint ugyanis a megállapodás bizonyos rendelkezései sértik a büntetőeljárást. Ezzel szemben Kövesi azt állítja, hogy az ügyészség Morar idejében is alkalmazta a megállapodást, amely nem tartalmaz semmilyen törvénytelenséget.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 761
szavazógép
2018-04-05: Belföld - :

Hírsaláta

FELELŐSSÉGGEL TISZTELJÜK ELŐDEINKET. Ezzel a címmel közzétett állásfoglalásában helyteleníti és elítéli a bukaresti Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet, hogy a székelyudvarhelyi önkormányzat Nyirő József íróról nevezze el a városi könyvtárat. A kormány hatáskörében működő intézmény úgy fogalmaz, hogy „maximális aggodalommal” tekint a székelyudvarhelyi képviselő-testület március 15-ei díszülésén elfogadott határozatára, miszerint a városi könyvtár felvenné Nyírő József nevét. „Szélsőséges nézeteit az általa alapított, a Horthy- és a Szálasi-rendszer központi propaganda kiadványának számító Magyar Erő című kiadványban jelentette meg, amely bővelkedett az ultranacionalista, soviniszta és antiszemita cikkekben. Nyirő József a nácipárti nézeteket valló magyar fasiszták közé tartozott” – áll a holokausztkutató intézet állásfoglalásában. (Krónika)
2018-04-05: Belföld - :

Alkotmányossági kifogást emel

Az alkotmánybírósághoz fordul a Mentsétek meg Romániát Szövetség a referendumtörvény módosításai miatt – jelentette be tegnap Dan Barna pártelnök, aki szerint a Szociáldemokrata Párt (SZDP) az államfő jogkörének csorbítására használja fel a család alkotmányos meghatározásának módosítására vonatkozó állampolgári kezdeményezést.