Szóval a hölgyek gyanútlanul besétáltak a Cotroceni-palotába, gondolván, hogy a jobb együttműködés serkentése végett biztatásként akár némi dicséretet is besepernek. A dolog jól is indult, az elnök nem állította sarokba őket, és nem térdepeltette kukoricaszemekre sem. Aztán, miután vége lett a randevúnak, férfihez nem méltó módon hátulról, orvul bírálatának hideg zuhatagával, egy közleménnyel nyakon öntötte a hölgyeket. Úriember nem tesz ilyent. Ha találkája van egy nővel, a dolgot diszkéten kezeli. Hát még ha egyszerre kettővel van légyottja?!

Iohannis írásban tette közhírré véleményét az új bértörvényről, amely szerinte ellentmond az egyenlőség és kiszámíthatóság elvének. Egyrészt búsulja, hogy a kormány nem tartotta be a kormánypártok választási ígéreteit, másrészt a fizetésemelések gazdasági következményeit hánytorgatja fel, s hogy csupán papíron emelkedtek a bérek. és ráadásul az infláció is egyre nő. Azt is felemlegette, hogy sokan elégedetlenek a fizetésükkel. És valóban tapasztalhatjuk, hogy nálunk mindenki csakis a más fizetésével lenne megelégedve. Az elnök megfontolt gazdaságpolitikára ösztönzi a kormányt, pedig a miniszterelnök biztosította arról, hogy van fedezet az új bértörvényben előírtak alkalmazására. Iohannis szerint a 25 százalékos fizetésemelést hatástalanította a bérköltségek munkavállalókra való átruházása, és emiatt csak mintegy öt százalékkal nőttek a bérek, amit viszont az infláció visz el. A bíráló hangulatú közleményt látván a miniszterelnök igencsak elcsodálkozott, és ennek ellenére igen-igen udvarias maradt. Annyit mondott, hogy nem engedheti meg magának valakiről azt állítani, hogy hazudik, de nem úgy állnak a dolgok, ahogy az a közleményben olvasható. A munkaügyi miniszter, Olguţa Vasilescu is meglepődött az elnöki kommünikén, és azt szavalta, hogy az előre meg volt írva, mert a tárgyaláson Iohannis egyetértett a kormány politikájával, mert ugyebár már tavaly is voltak nagy-nagy fizetés- és nyugdíjemelések, és az államháztartás mégis a hiánycél alatt maradt. Ha Iohannis meg akarja oldani az ország problémáit, beszéljen a nemzeti bankkal, mert az tudja az inflációt megzabolázni.

Láthatjuk, hogy néha felbukkan pillanatnyi pénzzavar, de az is olyan, mint a pillanatnyi elmezavar, amely elmúlik, sőt, alkalomadtán még enyhítő körülménynek is számít. Egy ideig például arról volt szó, hogy román húsvét előtt kiadják a köztisztviselők bérét és a nyugdíjakat is. De aztán kiderült, hogy a béreket kifizetik, de a nyugdíjat csak azok kapják meg, akik a belügyi szervektől mentek nyugállományba. A magyarázat egyszerű: ha most kiadnák, akkor nagyon sokáig kellene várni a jövő hónapi járandóság kézhezvételéig. Ha nem fizetik ki, akkor a kisnyugdíjasoknak nem lesz lehetőségük elpocsékolni kevéske nyögdíjukat bárányhúsra vagy más luxuscikkre. A volt belügyeseknek, valószínű, nagyobb az illetményük, és ők nem tudják nagy könnyelműen elkölteni, ezért hosszabb ideig kitart. Azt mondják, a pénzzel nincs is gond, de a nyugdíjszelvények kinyomtatása időbe telik. Úgy látszik, a pénznyomtatás sokkal könnyebben megy, és így bármikor lesz pénz a megemelt fizetések honorálására. Legfennebb az infláció nő, de az nem baj, mert legfennebb a fizetések vásárlóereje csökken. Ezen a kormány újabb fizetésemelésekkel segít, majd még több pénzt nyomtat. És így tovább...