Kelemen Hunor szerint a 2019–2024-es mandátumban az EU döntéshozóinak az őshonos kisebbségek védelmét illetően is változtatnia kell álláspontján. „Ötvenmillió emberről van szó. Ha ők (a kisebbségek) szolidárisak a velük együtt élő, a saját tagállamaikban élő többi közösséggel, a többséggel, akkor attól erősebb lesz a közösség, nagyobb lesz az önbizalma, nagyobb a bizalmi szint a közösségen belül és sikeresebb a társadalom” – érvelt az RMDSZ elnöke.

Elmondta: nincsenek illúziói arról, hogy Románia változtatna eddigi elutasító álláspontján, de a kezdeményezők arról próbálják meggyőzni Romániát és a többi tagállamot, hogy a MSPI nem irányul a többség ellen, nem irányul a tagállamok ellen, nem irányul az Európai Unió ellen, sőt erősíti azt.

„Összeurópai érdek, hogy ez a kezdeményezés sikerre vihető legyen, ne legyen Európa megosztott, ne legyen a boldogabb Nyugat és a kevésbé boldog Kelet, ahol a kommunizmus örökségét a nemzeti közösségek, kisebbségek cipelik a hátukon” – mondta az RMDSZ elnöke, aki a szövetség képviselőivel és szenátoraival együtt jelen volt a romániai aláírások iktatásán.

Vincze Lóránt, az európai őshonos nemzeti kisebbségek ernyőszervezetének, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke arról számolt be: nemcsak a minimális feltételek teljesültek, a szükséges egymilliónál legalább negyedmillióval több aláírás gyűlt össze, és a küszöböt 7 helyett 11 EU-tagországban sikerült átlépni, az őshonos kisebbségek jogainak törvénybe iktatása érdekében.

Azért kezdték Romániában az aláírások leadását, mert a kezdeményezés Erdélyből indult, és itt több mint 300 ezer ember támogatta, de a napokban a többi tagországban is folytatják az aláírások iktatását.

A nemzeti hatóságoknak három hónapjuk van arra, hogy kiállítsák az igazolást az aláírások hitelességéről.

Vincze Lóránt szerint időközben minél szélesebb körben ismertetni akarják a MSPI-t, elmondják a nemzeti kormányoknak és parlamenteknek, hogy a kezdeményezés nem kíván semmit elvenni a tagállamoktól. A cél az, hogy elismertessék Európa nyelvi és kulturális sokszínűségét, védőintézkedésekkel biztosítsák a közösségek hosszú távú fennmaradását – magyarázta.

Az európai polgárok 2012 óta nemcsak választott képviselőik révén, hanem közvetlenül is kezdeményezhetnek uniós szintű jogalkotást. Ehhez legalább egymillió aláírás szükséges hét tagországból. Ezt a lehetőséget kihasználva dolgozta ki az RMDSZ és a FUEN azt a javaslatcsomagot, amelyben az őshonos kisebbségek jogairól szóló európai szintű jogszabályok megalkotását szorgalmazza. A Minority SafePack néven előterjesztett javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasol intézkedéseket az EU-nak az őshonos nemzeti kisebbségek védelmében.

Köszöni az EMNP is

Az Erdélyi Magyar Néppárt köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik fontosnak tartották az európai nemzeti kisebbségek ügyét, aláírásukkal pedig hozzájárultak ahhoz, hogy az európai döntéshozók végre a téma súlyának megfelelően érdemben foglalkozzanak helyzetünkkel – írja közleményében az EMNP  országos elnöksége. „Köszönet illeti az erdélyi történelmi egyházakat, valamint a politikai- és civil szervezeteket, akik szintén kivették részüket a gyűjtésből. Nemzetközi támogatóinknak – az Európai Szabad Szövetségen (EFA) keresztül, melynek autonomista és regionalista tagpártjai a Néppárt kezdeményezésére csatlakoztak az európai polgári kezdeményezés sikerre viteléhez – szintén hálával tartozunk, részvételük jogérvényesítő küzdelmünkben pedig jól jelzi: nem vagyunk egyedül” – írják.

Hangsúlyozzák ugyanakkor a magyar kormány, a magyar kormánypártok, a Rákóczi Szövetség és Németh Zsolt támogatását is.

Reményüket fejezik ki, hogy a közös összefogással begyűjtött kézjegyek hatására érdemi előrelépés történik az európai őshonos közösségek jogérvényesítésében, s végre a megfelelő fórumokon és a megfelelő súllyal tárgyalják az ügyet.