Megújuló magyar műemlékek

„A két nap során számba vehetjük a Rómer Flóris-terv támogatásainak köszönhetően eddig elért tudományos eredményeket, a megvalósult örökségvédelmi beavatkozásokat és értékmentő felújításokat, illetve képet kaphatunk arról, hogy milyen feladatok állnak még előttünk” – emelte ki megnyitó beszédében Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár. „A Rómer Flóris-terv egy olyan eszköz, amely küldetés is egyben: megmenteni és megtartani mindazt, ami összeköti magyarságunkat, üzen a múltból a jövőnek, és értéket teremtve összefogásra hívja a Kárpát-medencében élő egyházakat, önkormányzatokat, civil szervezeteket és mindazokat, akik felelősséget éreznek és vállalnak történelmi örökségünk megmentése érdekében” – idézte fel.

Az államtitkár elmondta, hogy a program keretében a veszélyeztetett állapotú magyar vonatkozású műemlékek megmentésére 2016-ban és 2017-ben több mint 150 millió forintot fordított a magyar kormány. A tavaly kiírt pályázatok keretében a kétszeres forrásigényű, 25 érvényes kérelemből a szakmai bíráló bizottság 16 épület között javasolta szétosztani a 45 millió forintnyi felhasználható keretet. A kezdeményezések két kivétellel egyházi használatban lévő épületekre irányulnak, elsősorban erdélyi, valamint szlovákiai, kárpátaljai és vajdasági műemlékeken végezhettek állagmegóvási munkálatokat. Mindezeken túl tavaly a Partiumot sújtó viharkárok miatti helyreállításokra, veszélyelhárításra a terv segítségével mintegy 8,8 millió forint támogatást biztosítottak.

Latorcai Csaba kiemelte, hogy a Rómer Flóris-terv idén is folytatódik; ebben az évben mintegy 10 műemlék esetében folytatódhatnak a munkálatok és további 30 új épületet vontak be a támogatások körébe. Ezek megvalósítására idén mintegy 160 millió forintnyi forrás jut. Hozzáfűzte: a program újabb helyszínekkel is bővül Szlovéniában és Horvátországban. „Legfontosabb feladatunk az épített emlékek és művészettörténeti értékek bemutatása, de feladatunk a tudományos eredmények terjesztése, és örökségünk széles körben történő megismertetése is. Ennek az összetett folyamatnak a része ez a konferencia is” – fűzte hozzá.

Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója úgy fogalmazott: az OSZK nemzeti intézményként ad helyet a konferenciának, de a kulturális örökség melletti elköteleződése is indokolja, hogy közreműködjön ezeknek a rendezvényeknek a megszervezésében. A magyarországi és Kárpát-medencei műemlékvédő szakemberek részvételével zajló tanácskozás a Rómer Flóris-terv tavalyi eredményeinek bemutatásán túl lehetőséget teremt a Kárpát-medencében dolgozó szakemberek konzultációjára és szakmai vitákra is.