A politikus, aki 2017 júliusa óta irányítja elnökként a helyi, illetve a regionális önkormányzatok választott képviselői alkotta testületet, a Europe Direct Szeged szervezte előadását követően az MTI-nek elmondta, az európai kontinensen van a legtöbb országhatár, és ez együtt jár azzal, hogy a kisebbségek kérdése is rendkívül fontos lehet Európának. Az európai integráció sikeréhez el kell kerülni azt, hogy a kisebbségekben rejlő potenciál konfliktusokhoz vezessen, azért kell dolgozni, hogy a bennük rejlő lehetőségek az együttműködés irányába hassanak – közölte a belgiumi német ajkú közösség miniszterelnöki posztját 15 éven át betöltő politikus.

A kisebbségek helyzetének rendezése elsősorban nemzeti hatáskör, de az Európa Tanács és az ENSZ rendelkezései megteremtik ennek jogi keretrendszerét. Az EU-nak az lehet a feladata, hogy segítsen abban, miként válhatnak a kisebbségek a közélet hatékonyan részeseivé – tudatta az elnök.

A politikus, aki egyik azoknak, akik az Európai Unió Bírósága előtt elindították az eljárást az Európai Bizottsággal szemben a kisebbségvédelmi kezdeményezés megmentése érdekében, hangsúlyozta, személy szerint örül, hogy a kezdeményezés támogatására a szükséges egymilliónál lényegesen több, 1,2 millió aláírást sikerült összegyűjteni.

Karl-Heinz Lambertz szerint meg kell határozni a prioritásokat, kiválasztva, hogy a kezdeményezés kilenc pontja közül melyeket ültetik át először a gyakorlatba. Az elnök kifejtette, különbséget kell tenni a szórványban és a tömbben élő kisebbségek között. Előbbiek esetében az egyéni jogok hangsúlyozása segíthet, a saját régiójukban többséget alkotó közösségeknél pedig a decentralizáció lehet az az eszköz, amely révén jogaik érvényesítése jobban megvalósul. A politikus úgy véli, fontos szempont lehet, hogy a kisebbségek esetében ne csak a védelemről essen szó, ezek a közösségek sokszor előfutárai lehetnek a fejlődésnek.