Indulhat az eljárás Iliescu ellen /FRISSÍTETT/

Iohannis kiadta az igazságszolgáltatásnak Petre Roman volt miniszterelnököt és Gelu Voican Voiculescu volt kormányfőhelyettest is. Romániában a törvényhozók mentelmi jogának felfüggesztése ügyében a parlament, míg a – volt és jelenlegi – kormánytagok esetében az államfő illetékes.

A katonai ügyészek másfél éve fújták le a port az 1989-es aktákról, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Romániát, amiért nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek, illetve a halálos áldozatok hozzátartozóinak. Az ügyészség szerint a kommunista diktátor elűzése után hatalomra került új politikai és katonai vezetés hatalmának megőrzése érdekében sok ember halálát, testi és lelki sérülését eredményező fegyveres diverziót szervezett, amely – emberiesség elleni bűntettként – elévülhetetlen.

A vádhatóság eddig „ismeretlen tettes” ellen folytatott nyomozást, Iliescut – akinek meghatározó szerepe volt az 1989-es kommunistaellenes népfelkelést követő hatalomátvételben – tavaly márciusban tanúként hallgatták ki. Amikor távozáskor egy ott várakozó újságíró azt kérdezte: bűnösnek érzi-e magát, Iliescu kérdéssel vágott vissza. „Miért is? A román forradalomért? Lehetne azért egy kis ítélőképessége” – oktatta ki a volt államfő az újságírót.

A katonai ügyészség már 2016 decemberében bejelentette, hogy emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítja az 1989-es forradalom idején hatalomra került vezetést.

Ezzel hatósági megerősítést nyert az a Romániában széles körben elfogadottá vált feltételezés, miszerint 1989 decemberében a hatalmat Ion Iliescu vezetésével magukhoz ragadó reformkommunisták szerveztek több száz áldozattal járó diverziót Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor elmenekülése után, hogy egy nem létező ellenséget legyőzve, harci érdemeket szerezve igazolják hatalmukat.

A korábbi nem hivatalos statisztikai adatok szerint a Temesvárról induló, Nicolae Ceaușescu kommunista diktátor bukásához vezető 1989-es forradalom napjaiban 1142-en vesztették életüket, és 3138-an sebesültek meg. Túlnyomó többségük a diktátor elűzése után, amikor a lakossággal elhitették, hogy „terrorista” mesterlövészek lövöldöznek az utcákon Ceaușescu hatalmának helyreállítása érdekében.

FRISSÍTÉS

Az 1989-es eseményeket a legfőbb ügyészség vizsgálja, az eljárások indítását Augustin Lazăr legfőbb ügyész kérte még április 2-án, és azzal indokolta, hogy Ion Iliescu 1989. december 22-étől a Nemzeti Megmentési Front (FSN) tagja és elnöke, Petre Roman a FSN tagjaként ugyanazon a napon nevezte ki Románia kormányfőjének, Gelu Voican-Voiculescut pedig a helyettesének. Petre Roman akkor csodálkozását és felháborodását fejezte ki, és nem értette, az ügyirat miért nem szól azokról, akik parancsot adtak arra, hogy a tömegbe lőjenek. A volt kormányfő azt állítja, nem volt olyan hatalma, hogy bárkinek parancsot adjon – ellenkezőleg, ő maga is ott volt „a barikádokon”, ahol 39 bajtársát „a hadsereg egységei” lelőtték.

Az ügyészség 2017. december 18-án közölte, hogy előrelépések történtek a nyomozásban, sikerült tisztázni a Ceauşescu házaspár decemberi szökésének körülményeit, illetve a számos ember halálához vezető katonai diverzió aspektusait. „Tisztáztuk, hogy milyen körülmények között menekült el az elnöki házaspár a Román Kommunista Párt székházából, milyen útvonalon haladtak, illetve hogyan viselkedtek a katonai erők azelőtt, aközben és azt követően, hogy a forradalmárok behatoltak a Központi Bizottság székházába. Ugyanakkor megállapításra került annak a politikai-katonai parancsnokságnak az összetétele, amely az akkori elnök szökését követően nagyon rövid időn belül átvette a teljhatalmat Romániában. Ennek kapcsán hatékonyan együttműködtünk az ország legfontosabb jogi egyetemeivel (Bukarest, Kolozsvár és Jászvásár), és vitathatatlanul arra a következtetésre jutottunk, hogy 1989 decemberében nem volt hatalmi űr” – nyilatkozta a katonai ügyészség képviseletében Marian Lazăr ügyész. A nyomozó hatóság szerint ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy Nicolae Ceauşescu 1989. december 21-i beszéde alatt valakik szándékosan játszottak be pánikkeltésre alkalmas hanghatásokat, amelyek más elemek mellett hozzájárultak ahhoz, hogy a népgyűlés káoszba fulladt.

„Bizonyos, hogy voltak, illetve komplex módon, több szinten is megjelentek diverziók, amelyek számos haláleset, sérülés és rongálás fő okainak tekinthetők. A bizonyítékokból kiderül, hogy a dezinformálást szolgáló állandó diverziós mechanizmusok működtek, különösen súlyos következményekkel, az RTV, a rádió és a katonai kommunikációs eszközök közvetítésével, így állt be az egész országban a jól ismert terroristapszichózis. (…) Ennek a diverziónak a kapcsán olyan adatokra is szert tettünk, amelyek bizonyítják, hogy 1987-ben Románia hadserege kétféle, katonai tűz hangját imitáló eszközt importált, jelesül a gyalogsági fegyverzet torkolattüzének, illetve ejtőernyős deszant hangjának imitálására szolgáló berendezéseket” – mondta az ügyész. Hozzátette: arról, hogy pontosan ki volt a szerzője ezeknek a diverzióknak, illetve kik voltak az esetleges bűntársak, a nyomozás későbbi részében derülhet fény.

Az ügyészek szerint a diktátor házaspár 1989. december 25-i kivégzése előtt már három kísérlet is történt a megölésükre. Marian Lazăr azt is leszögezte: 1989 után számos fontos bizonyítékot megsemmisítettek vagy megmásítottak.

A 88 éves Iliescu ellen tavaly júniusban már vádat emeltek a „bányászjárásként” elhíresült, 1990. júniusi erőszakos cselekmények ügyében, de a perben még nem született ítélet. A jelenleg visszavonultan élő politikus 1990 és 1996, illetve 2000 és 2004 között volt Románia államfője.