A 302 hegycsúcsról az elmúlt 145 évben gyűjtött adatokat elemezve a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a globális felmelegedés az oka a növényfajok száma növekedésének az Alpokban, a Kárpátokban, a Pireneusokban vagy Norvégia és Skócia hegycsúcsain.

A kutatók nemcsak a fajok számának növekedését mutatták ki kétséget kizáróan, hanem azt is, hogy ez a folyamat felgyorsult. Miközben 1957–1966 között a 302 vizsgált hegycsúcson átlagosan 1,1-gyel nőtt a növényfajok száma, 2007–2016 között átlag 5,5 új faj jelent meg – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A szakemberek azt nem mutatták ki, hogy a hegycsúcsokra újonnan betelepült növényfajok kiszorították-e a már évszázadok óta ott élő fajokat. A számok azonban azt jelzik, hogy ez a folyamat elindult, vagy a jövőben végbemegy.

„A hegycsúcsokon a sziklás és hideg feltételekhez alkalmazkodott néhány faj valószínűleg el fog tűnni hosszú távon. Ők nem tudnak sehova vándorolni, és képtelenek olyan gyorsan fejlődni, ami elegendő ahhoz, hogy felvegyék a versenyt az újonnan betelepültekkel, amelyek magasabbak és versenyképesebbek a melegebb klímában” – közölte Manuel Steinbauer, a tanulmány vezető szerzője.

Lehetséges, hogy a hegycsúcsok nagyon különleges növényei a jövőben kiszorulnak, azonban nem teljesen bizonyos. A felfelé vándorló növények gyakran a felső erdőhatár fölötti legelőkről érkeznek, de nem képesek mindenhol megélni a hegycsúcsokon, ezért nem biztos, hogy veszélyt jelentenek a már ott élő növényfajokra. A helyi talajviszonyok és a mikroklíma szintén szerepet játszanak a folyamatban – tette hozzá.