Amint arról beszámoltunk, az ECRI-küldöttség tagjai valamivel korábban az RMDSZ vezetőségével külön is találkoztak, és az érintett témakörök – legalábbis a Kulcsár-Terza József által elmondottak alapján – szinte ugyanazok voltak, mint a parlamenti bizottsággal való egyeztetésen. Utóbbi találkozón a magyar és roma kisebbség képviselőin kívül csak a Szociáldemokrata Párt szenátora, Gabriel Bodnariu vett részt, az ellenzéki alakulatok részéről senki. Az ET-bizottság részéről Predrag Raosavljevic, Bosznia-Hercegovina, valamint Tena Simonovic Einwalter, Horvátország ECRI-megbízottjai, jelentéstevők hallgatták meg a honatyák beszámolóit. Kulcsár-Terza József mellett Benkő Erika háromszéki RMDSZ-es képviselő volt jelen.Az MPP politikusa az anyanyelv- és szimbólumhasználat kapcsán kiemelte a székelyföldi prefektusok bírságolási hadjáratait, emellett megemlítette Mihai Tudose volt kormányfő akasztásos kijelentését a székely zászló mint közösségi jelkép használata kapcsán, és szólt a sporteseményeken tapasztalt magyarellenes megnyilvánulásokról.

Emellett ismertette az általa benyújtott Székelyföld területi autonómiájáról szóló statútummal kapcsolatos tudnivalókat, egyebek mellett a parlamenti vitát is, amely során a román pártok felszólalói kivétel nélkül határmódosításokat, alkotmányellenes kezdeményezéseket emlegettek.

Kulcsár-Terza József elmondása szerint arra is rámutatott, hogy az önrendelkezést tekinti megoldásnak a felsorolt problémákra. A honatya úgy vélte, az ECRI jelentéstevőinek megnyilvánulásaiból azt lehetett leszűrni, nem osztják a román politikum véleményét, tökéletesen tisztában vannak, mit jelent az autonómia, és jól ismerik az európai példákat.

Kulcsár-Terza József ennek kapcsán megjegyezte: a jelen lévő kormánypárti szenátor egyébként hasonlóan lépett fel beszámolójakor, igyekezett cáfolni az általa elmondottakat, következetesen ismételve, hogy Románia példaértékűen biztosítja a kisebbségek jogait. Az autonómia kapcsán megjegyezte, mit szólna hozzá az MPP politikusa, ha a magyarországi románok hasonló kéréssel állnának elő. „Egyértelműen a rosszindulat és kizárólag a támadó álláspont vezérelte, amint a többi román pártot is. Pofátlanok, nem ismerik az illemet, csak vádolni és támadni tudnak” – tette hozzá Kulcsár-Terza József.

Tegnapi tájékoztatója zárásaként a honatya a felsorolt jogtiprásokat megerősítendő kitért a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetére, amely szerinte – a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, valamint a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium eseteivel együtt – azt mutatja, hogy lassan a magyar nyelvű oktatás jövője is veszélybe kerül. Kulcsár-Terza József szerint a civil szféra, a történelmi egyházak, valamint az erdélyi magyar politikai alakulatok sürgős közös fellépésére van szükség, és egyértelműen rá kell mutatni: Románia nemhogy nem biztosítja a nemzetiségi jogokat, hanem megvonja azokat.

A bizottsági találkozón felszólalt Benkő Erika is, aki azokat a nehézségeket és problémákat ismertette, amelyekkel a magyar közösség képviselői a román törvényhozásban szembesülnek.

Példaként említette, hogy tavaly azért nem sikerült a román parlamentben a nyelvi jogok bővítésével kapcsolatosan törvénymódosításokat elfogadtatni, mert a román média uszításával a közvéleményt a tervezet ellen fordították, holott a közösségek nyelvi jogainak bővítése a normalitás jele és az európai gyakorlat része.

A képviselő megemlítette továbbá a március 15-e hivatalos ünnepnappá nyilvánítását célzó tervezetet, amely hasonló körülmények között bukott el, és újabb magyarellenes uszításba torkollt a törvényhozás tagjai részéről. Benkő Erika arra is kitért, hogy a magyar közösség egyes ügyeinek képviselete a román parlamentben akkor se válik valósággá, ha az szuverén döntést hozott róla. A képviselő a marosvásárhelyi katolikus iskola esetét említette, amelynek jövőbeli sorsa továbbra sem tisztázott, annak ellenére, hogy a törvényhozás döntése lehetővé tette volna az iskola zavartalan működését. De ide tartozik az a jogszabály is, amely révén az egészségügyi és szociális intézményekben a betegek és az ellátottak használhatnák anyanyelvüket, amelyet az ellenzék támadott meg az alkotmánybíróságon. Az RMDSZ politikusa úgy vélte, az egyik legnagyobb probléma abból adódik, hogy a törvényhozás elutasítóan viszonyul a kisebbségi kollektív jogokhoz, és ez adott egyéni jogok gyakorlását is ellehetetleníti.