Dávid László, a magyar állam által fenntartott Sapientia rektora a Krónika napilapnak nyilatkozott azt követően, hogy Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára múlt pénteken megemlítette: a magyar kormány mérlegeli egy új struktúra kialakítását, amelyben folytatódhat a magyar nyelvű orvosképzés.

A rektor úgy véli, jelentős anyagi és intézményi feltételeket kellene biztosítani ahhoz, hogy a magyar állami támogatással működő Sapientia befogadja a magyar orvosképzést, ráadásul a procedúra rendkívül időigényes is lenne.

Ehhez nemcsak újabb épületre lenne szükség, hanem jól felszerelt, képzett személyzettel rendelkező kórházra is. A Sapientia rektora elmondta: hazudna, ha azt mondaná, hogy csak hallomásból ismeri a Sapientia egyetembe csoportosított magyar orvosképzés ötletét, de akkor sem mondana igazat, ha azt állítaná, hogy konkrét tervekről folytatott beszélgetéseket.

Dávid László szerint az illetékeseknek kötelességük lenne megpróbálni megmenteni a MOGYE magyar tagozatát. Úgy vélte: a harcot mindaddig érdemes folytatni, amíg megfelelő módon fejlődhet az anyanyelvű oktatás, illetve nem szenved a diákság.

„Ha fel is vállalná a Sapientia az orvos- és gyógyszerészképzést, óriási hiányérzettel maradnék. Lelkes és neves magyar professzoraink hetven évvel ezelőtt létrehoztak és felépítettek egy intézményt, amely hírnevessé vált, rangot adott a városnak és a térségnek, és akkor mi azt feladjuk, onnan kivonulunk? Ez sokkal nagyobb gondot, lelki terhet jelentene számomra, mint az épületek felhúzása, az oktatás beindítása, az akkreditáció megszerzése” – fejtette ki.

A Krónika kitért arra is, az orvosképzéshez szükséges egyetemi kórház felépítésének tervét össze lehetne kötni az erdélyi kórházépítési elképzelésekkel. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke már 2010-ben kezdeményezte, hogy magyar állami támogatással hozzanak létre erdélyi magyar kórházat Nagyváradon. Az intézmény számára a református egyház meg is vásárolt egy 3,5 hektáros telket, és el is készíttette a megvalósíthatósági tanulmányt.

A Székely Szeretetszolgálat Alapítvány neves magyarországi orvosokat, kórház-üzemeltetésben és egészségügyi menedzsmentben jártas szakembereket kért fel arra, mérjék fel a székelyföldi egészségügyi helyzetet, és tegyenek javaslatot a fejlesztésre. A szakemberek a meglévő struktúrákhoz csatlakozó, a legmodernebb technológiával felszerelt diagnosztikai és egészségügyi központ létrehozását javasolták Csíkszeredában.

Tiltakozik a FUEN

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) közleményében jelezte: aggodalommal figyeli a MOGYE és a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem tervezett egyesítésére irányuló fejleményeket. A FUEN emlékeztetett, hogy az intézményegyesítés eddigi lépései megfelelő előkészítés nélkül, és a MOGYE magyar tanárainak és diákjainak a döntéshozatalból való teljes kizárásával, érdekeinek semmibe vételével történtek.

Hozzátették: az orvosi és gyógyszerészeti egyetemen zajló magyar nyelvű oktatás megmaradása és fejlesztése elsődleges fontosságú, a magyar nyelvű kar létrehozása pedig törvényi kötelezettség.

„A MOGYE vezetőségének a magyar kar létrehozásában tapasztalt elutasító magatartása arra enged következtetni, hogy mostani célja a magyar nyelvű oktatás súlyának további csökkentése. Ez ellen a terv ellen a leghatározottabban tiltakozunk” – olvasható a közleményben. A kisebbségi jogok egyik európai alapelve, tételesen az Európa Tanács Kisebbségi Keretegyezménye világosan kimondja, hogy megszerzett jog nem csökkenthető és nem vonható vissza. Leszögezték: a FUEN a magyar oktatás számára negatív következményekkel járó valamennyi döntés ellen a leghatározottabban tiltakozni fog a nemzetközi fórumokon.