Tízéves születésnapi koncertet tartott a sepsiszentgyörgyi Mácsafej együttes szerda este a megyeszékhelyi Andrei Mureşanu Színházban. A háromrészes jubileumi műsorban a zenekar jelenlegi tagjain kívül azok is felléptek, akik korábban az együttesben muzsikáltak, mindösszesen: Ferencz Anikó (fuvola), Ferencz Áron (ütős hangszerek), Ferencz Csaba (gitár, ének), Gábor Szabolcs (szaxofon), Kolcsár József (vers, ének), Márk Attila (gitár, ének), Ségercz Ferenc (furulya), Ticusan János (gitár) és Vitályos Lehel (nagybőgő).
A Szent György Napok programjában szereplő rendezvényen Márk Attila és Ferencz Csaba által megzenésített verseket adtak elő Áprily Lajos, Fekete Vince, József Attila, Kányádi Sándor, Páll Lajos, Reményik Sándor, Szilágyi Domokos, Zajzoni Rab István műveiből, illetve Kolcsár József verseket mondott. Ferencz Áron új hangszeren is játszott, olyanon, amilyen csupán másodszor szólalt meg Sepsiszentgyörgyön: mesterien bűvölte a handpan nevű idiofon ütőhangszert.
A hangulatos koncert végén, vastaps után Ferencz Csaba köszönetet mondott a csapatnak, elsősorban Márk Attilának, aki bátorságot adott „eltévelyedésükhöz”, ahhoz, hogy ilyen muzsikát játszanak bensőséges, baráti légkörben úgy, hogy közönség számára is élvezetes legyen.
Márk Attila úgy fogalmazott, sorsszerű volt a Mácsafej megalakulása.
Lapunknak felelevenítette, tíz évvel ezelőtt EMKE-oklevelet kapott Brassóban. Az volt az óhaj, hogy az átadási ünnepségen többedmagával lépjen fel, mivel sokat hallották már egy szál gitárral egymagában. Zenész barátokat hívott meg, összeállították a műsort, és nagyon jól sikerült az előadás. Úgy érezték, hogy tovább kell muzsikálniuk. Azóta is állandó vajúdásban vannak. Nem az a céljuk, hogy több száz koncertet szervezzenek, hanem, hogy lehetőségeik szerint minőségi zenét játsszanak és mindig újat hozzanak. Ségercz Ferenc furulyájával népies hangzást hozott, miután távozott, és megjött Gábor Szabolcs a szoprán szaxofonnal, egész modern hangzású, dzsesszes muzsikára tértek át.
Az évfordulós koncerten az elmúlt tíz év keresztmetszetét jelenítették meg, három – mindenik körülbelül hároméves – szakaszt mutattak be három részben. Az első az összeszokás időszaka volt, a második a lemezkészítésé, kiadták Zajzoni Rab István verseiből készült műsorukat, a harmadik a színházi produkció, amikor Szilágyi Domokos és Fekete Vince verseiből készítettek összeállítást. Tulajdonképpen ekkor kovácsolódtak össze igazán. Annak ellenére, hogy a tagok nemcsak itt játszanak, hanem többen több zenekarban, a Mácsafejnek az a varázsa, hogy közöttük az összefogó erőt a zene és vers iránti tisztelet, az egymás közötti barátság és a közönség iránt hála jelenti, mondotta Márk Attila.
