DÍJAZTÁK A VEZETŐ KONZULT. A nyugdíjba vonuló Csige Sándor Zoltánt, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulját Csíkszékért díjjal tüntette ki Borboly Csaba, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke a Területi Küldöttek Tanácsa április végi ülésén.
Borboly Csaba laudációjában elmondta, a vezető konzul a hosszú csíkszeredai szolgálata alatt számos nehézséget leküzdött az intézményépítés és a kedvezményes újrahonosítás feltételeinek megteremtése, valamint a két választás előkészítése során az egyre növekvő számú székelyföldi magyar állampolgárok könnyű szavazása érdekében. Csige Sándor Zoltán köszönőbeszédében azt mondta, a Jóisten ajándékának tekinti, hogy pont ebben az időszakban teljesített szolgálatot Székelyföldön, amikor elfogadták és elkezdték alkalmazni a kedvezményes honosításról szóló törvényt. (Székelyhon)
KILENCVEN TONNA VIRÁGOT IMPORTÁLUNK. Romániában egyik rekord a másik után dől meg, ami a virágimportot illeti: csak 2016-ban a külföldről behozott virágmennyiség 88 325 tonnát tett ki, miközben az export 50-szer kevesebb volt – derül ki a mezőgazdasági minisztérium adataiból. Az idézett forrás szerint 2014 és 2016 között az a virágimport értéke 75 millióról 97 millió euróra nőtt, miközben az export 2,9 millió eurós szinten maradt. Ugyanakkor a védett területen történő virágtermelés a felére csökkent: míg 2013-ban 117 hektáron termeltek virágot, ez a szám mára 52 hektárra csökkent. A világtermelés gyakorlatilag 12 (Ilfov, Fehér, Dâmboviţa, Máramaros, Prahova, Maros, Dolj, Giurgiu, Călăraşi, Szatmár, Bákó és Iaşi) megyében zajlik. A legnagyobb beszállító Hollandia, amely világszinten is vezető helyet foglal el ezen a területen. Az ország területe ötször, a mezőgazdasági területe hatszor kisebb, mint Romániának, de a több évtizedes hagyomány és innováció túllépi ezeket a korlátokat. (MTI)
SIVATAGOSODIK ROMÁNIA. Az „oltyán Szahara” a Calafat, Poiana Mare, Sadova, Bechet, Dăbuleni és a Duna által behatárolt, mintegy százezer hektárnyi területen fekszik, és még gyom is alig-alig terem meg itt. Környezetvédelmi szakemberek szerint a helyzet tíz éven belül egyenesen kétségbeejtő lesz – és megfordíthatatlanná válik. A becslések szerint évente mintegy ezerhektárnyi területet hódít meg a sivatag, és mintegy 400 ezer hektárt fenyeget közvetlenül az elsivatagosodás. Ez a veszély már korábban jelentkezett az ország déli részén, a problémát a szocializmus idején, 1960 és 1970 között úgy oldották meg, hogy a veszélyeztetett területre öntözőrendszereket telepítettek. Az 1970-es évek elején a hatóságok Olténiában kivágták a környékbeli erdőket, a területet azonban a Duna vizével öntözték, és valóságos „mezőgazdasági paradicsomot” hoztak itt létre: több mint hatvanféle növényfajtát termesztettek, a gyümölcsfák és a szőlő pedig megvédte a növényi kultúrákat a homoktól. Az öntözőberendezéseket 1989 után szétlopkodták, így mára az övezetből eltűntek a gyümölcsösök és szőlőültetvények, helyüket pedig átvette a homok. (Maszol)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
