A változások kifejezést tartottuk legtalálóbbnak arra, ami Árapatokot jellemzi. Néprajzi-életformai szempontból a metamorfózis kifejezés ugyan ráillik az egész Székföldjének nevezett, immáron régóta háromszéki kisrégióra, a községközpont Árapatakra és Előpatakfürdőre, de leginkább a romák lakta Hete nevű településre. A demográfiai átalakulás folyamata alól nem kivétel az egyre elszigeteltebb, de a községhez tartozó Erősd falu sem – így elmondható, hogy az egész régióban egyre meghatározóbb szociális, életviteli, s majdan közéleti szerep juthat a roma etnikumnak.
Megoldódnak az iskolagondok
A Romulus Cioflec nevét viselő árapataki központi iskola egyike a sepsi-székföldi térség legnépesebb községi oktatási intézményeinek. Miként Dulló Szilárd igazgató-tanár elmondta, az állandó számbeli növekedés a helybeli és a környékbeli falusi I–IV. osztályos tanodák román anyanyelvű roma diákjainak köszönhető. A helyiek azt is elmondták, hogy kivételt csak azok a családok képeznek, akik külföldön keresik meg a mindennapit, és indokoltan magukkal kell vinniük néhány hónapra gyermeküket is.
Dulló Szilárd iskolaigazgató
Marilena Dăndarău volt erősdi, jelenleg árapataki tanítónő ismerősünk elmondta, hogy mind a két iskolában jó a pedagógusok körében uralkodó hangulat. Román anyanyelvű osztályban tanít, nincsenek különösebb fegyelmezési gondjai. Negyedszázadnyi tanulót oktat, a romák mellett egy románt és egy magyart. Több olyan roma tanítványa is van, akik szorgalomról és fegyelmezettségről tesznek tanúbizonyságot.
– Jelenleg 1112 tanulója van iskolánknak – tájékoztatott Dulló igazgató. – Az összlétszám 97 százaléka roma tanuló. Nem újdonság, hogy a tanulólétszám ilyen arányú növekedése az évek során maga után vonta az osztálytermek gyarapításának szükségességét, a központi iskolában pedig már évek óta működik a délutáni tanítás is.
Ezt nem volt könnyű megvalósítani, míg az iskolaépületet bővítik, ugyanis Árapatak községközpontban a családorvosi rendelő épületében két osztálytermet kellett berendezni, állandó jelleggel bérbe kellett venni a helybeli református egyházközség egyik központi épületét, Hetében pedig önerőből megkezdték az iskola épületének bővítését. Erősdön is csak úgy oldódott meg az osztályhiány, hogy időközben megszűnt a faluban a magyar anyanyelvű elemi osztály, így újabb osztályterem szabadult fel.
Épül az iskola új szárnya
– A legkülönbözőbb okok miatt hosszú időre nyúlt a központi iskola bővítése egy oldalszárnnyal – folytatta az igazgató –, amely az őszi iskolakezdésre elkészül, csupán a központi fűtés beszerelésével adós a kivitelező. Ide költöztetjük majd az árapataki I–IV. osztályokat, mert a kicsik jobban megkímélik az épületbelsőt. S mivel az új épületszárny sem oldja meg az osztályhiányt, Árapatakon az oktatási minisztériumon keresztül kapott kormánypénzből új óvoda épült, annak is hamarosan megtörténik az átvétele.
– Mi történik Hetében, ahol szintén osztályhiányban szenved az oktatás?
– Az általunk önerőből és jobbára közmunkával megkezdett épületrész befejezésére anyagi alapokat kaptunk, ahol meg fog épülni egy háromcsoportos L alakú óvoda. Műszaki tervezetének elkészítése egy közeli versenytárgyalás témája.
A központi iskolavezetés próbált kialakítani testvériskolai kapcsolatot is egy határon túli, hasonló roma többségű iskolával – tudtuk meg –, ami sajnos dugába dőlt, s még partnerségi alapon sem sikerült fenntartani a kapcsolatot.
Látóhatáron a közművesítés is
Szinte érthetetlen okok miatt több mint negyedszázada húzódik Előpatak község közművesítése, ivóvíz- és szennyvízhálózatának megépítése. Alaposan megkésett ugyan, de végül is eldőlt, hogy a megyeszékhely ivóvízhálózatára való rákapcsolódással lesz megoldható az egyre fontosabbnak mutatkozó szociális szükséglet. Így van ez Előpatakon is, ahol csírába szökött a fürdőélet, s ahol a legnagyobb szükség lenne édesvízre és csatornázásra.
Az előpataki községháza
– Szóltunk már arról, hogy az ivóvizet a sepsiszentgyörgyi hálózatból kapnánk – tájékoztatott Kovács László polgármester –, de sajnos a már nagyon rég elkészített tervezetbe sem Előpatakfürdő, sem pedig Erősd vízellátása és közművesítése nem fért bele, mert készítésének idején a községközpont, Árapatak ivóvízzel való ellátása képezte az elsőbbséget. Mentő ötlet volt számunkra, hogy erre a visszás helyzetre hivatkozva külön pályázzunk a fürdőhely és a községközponttól távolabb eső Erősd vízellátására, kanalizálására. Visszatérve a Sepsiszentgyörgy–Árapatak kettős vezetékének megépítésére, hirtelen új lehetőség adódott, ugyanis tavaly év végén a nemzeti vidékfejlesztési alaphoz letett 2,5 millió lej értékű pályázat nyerő lett, s így a vidékfejlesztési beruházási ügynökségnél megtettük ebbe az irányba az első lépéseket. Készül a tervezet, amelyet majd versenytárgyalás követ. Időt nem akarunk veszíteni, s így léptünk Előpatak és Erősd infrastruktúrájának kiépítése ügyében is.
Újra fellendülhet a fürdőélet
Előpatakfürdő a borvizes kezelőközpont működésével lépett fejlődésének új ösvényére pár évvel ezelőtt. A használhatósági szempontból kitűnő ásványvizet Vîlcele néven forgalmazó Vega Invest cégtől kapja, ezzel táplálják mind a borvizes kádas, mind a fürdőmedencét. Előpataknak a régi időkben hírneves fürdőorvosai voltak, amire a jövőben bizonyára itt is lehet majd számítani, a jelenlegi fürdőzőknek azonban – zömében brassói lakosok, akik ezt a helyet egyre jobban kedvelik –, előzőleg saját családorvosukat kell megkérdezniük a fürdővíz felőli javallatokról. Ivókúrára az iskola, valamint az egykori vendéglő előtti fúrt kút vizét bizalommal használhatják, amelynek fogyasztására az említett helyen palackozott ásványvíz címkéjén olvasható orvosi javallatok érvényesek.
Sokan látogatják a kezelőközpontot
– Az előpataki kezelőközpontnál a fürdőkúrán kívül kardiofitnesz-gépek is igénybe vehetők – tájékoztatott kérésünkre Demeter István, a megyei Aquasic egyesület ügyvezetője. Az utóbbi hónapokban sószobát is működtek az arra szorulók számára, s mert távolabbi vidékekről is érkeznek vendégek, kereskedelmi pont is működik, ahol üdítőkhöz és tartós sütőipari termékekhez is hozzájuthatnak.
Nicolaie Cucu, Előpatak község alpolgármestere, a fürdőtelep lakója újságolta, hogy elvégezték a fürdőhely belső területének tavaszi takarítását, és az elmúlt hétvégén széles körű összefogással 130 fenyőcsemetét ültettek el a telep belterületén. A munkálatot a megyei prefektúra kezdeményezte, a csemetéket a Romsilva Rt. adományozta, önkénteseket mozgósított a községi önkormányzat, és részt vettek az előpataki iskola pedagógusai és tanulói is. A fürdőtelep újraszületése érdekében még nagyon sok a tennivaló – mondotta. A kezdetek biztatóak, mert felújítás alatt az egykori 2. számú OJT-villa a katolikus templom előtti sarkon, és beindult egy magántulajdonban levő panzió is, amelyek kúrázó-fürdőző szolgáltatást is nyújtanak majd. „Még mindig nem veszítettük el a reményt, hogy az önkormányzat tulajdonába juthasson az izomideg-sorvadásban szenvedők kórházának egykori épülete” – folytatta Nicolaie Cucu, és elmondta, hogy ha ez sikerül, abban kaphatna helyet egy balneológus fürdőorvosi szolgálat, fogorvosi rendelő, gyógyszertár, de akár a fürdőre érkezők számára kialakított szálláshelyek is.
Az alpolgármester szerint ebben az esztendőben is megszervezik az Előpataki Napokat június 30-án és július 1-jén. Két napra tervezték, mert ekkor tartja a görögkeleti egyház Péter és Pál apostol ünnepét, amely Előpatakon is hagyományos. Az első napra főleg sport- és más jellegű eseményeket terveznek, a második nap kulturális eseményeinek a központi színpad ad majd helyet. Az utóbbi községi napokon egyre kevesebb magyar műsorszámot bemutató csoportot lehetett látni – hangzott el az árapataki-erősdi magyarok körében, így a magyar lakosság inkább a megyei tanács által rendszeresen megszervezett Székföldi Magyar Napok rendezvényeit pártolta fel az elmúlt években.
Vasárnap az egyre kevesebb lelket számláló református egyházközségben szülők-nagyszülők és keresztszülők jelenlétében a lelkészi lakás udvarán anyák napi ünnepséget tartottak. Hogyan feledkezhetne meg egy anya a gyermekéről? – tette fel a kérdést Ézsaiás 49:14–15 alapján az ünnepi igét hirdető Fülöp Gál László lelkipásztor. A maroknyi vallásórás gyerek verses-énekes-furulyás műsorát Fülöp Gál Erika tiszteletes asszony tanította be. A szereplő vallásórás gyerekek saját maguk készítette, kézműves fonott vázával ajándékozták meg édesanyjukat. Az ünnepség utáni szeretetvendégségen negyvenkét személy ült terített baráti asztal mellé.
Anyák napja
A székföldi változások témakörébe illeszkedik az a két gazdagon illusztrált és részletesen dokumentált, monografikus jellegű kiadvány, amelynek Árapatak és Előpatak mint település és üdülőhely a témája, szerzőjük a helyhez kötődő, árapataki születésű Cătălin Vlădărean fiatalember. A kiadványok hiánypótlóak az említett két település román nyelvű helytörténeti irodalmában. A szerző felhasználja a településekkel kapcsolatos, általa fellelhető, magyar nyelven megjelent bibliográfiai adatokat is, amelyek így román nyelven is elérhetőek.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
