Trump kedden Washingtonban jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt többhatalmi szerződésből, és visszaállítja a Teherán elleni szankciókat. „Számomra világos: nem tudjuk megakadályozni, hogy Irán atombombát állítson elő a jelenlegi megállapodás keretében” – mondta Trump. Az amerikai pénzügyminisztérium később közölte, hogy 90, illetve 180 napon belül ismét érvényes lesz az iráni atomprogramról szóló többhatalmi megállapodás keretében feloldott valamennyi szankció.
Nagy-Britannia, Franciaország és Németország alig burkolt utalást tett arra is, hogy nem kíván gazdasági szankciókat alkalmazni Irán ellen, és szintén kevéssé leplezett diplomáciai megfogalmazásokkal követeli, hogy Washington tartózkodjék a megállapodás végrehajtását akadályozó lépésektől az iráni egyezményben továbbra is részes országokkal szemben. Theresa May, Emmanuel Macron és Angela Merkel a közös közleményben – amelyet a brit kormányfő londoni hivatala tett közzé – leszögezi, hogy a három európai hatalom változatlanul elkötelezett az egyezmény érvényben tartása mellett, mivel a megállapodás továbbra is fontos a közös biztonsági érdekek szempontjából. A kommüniké felhívja a figyelmet arra, hogy az Iránnal aláírt megállapodást az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag hagyta jóvá 2231-es számú határozatával, amely változatlanul az iráni nukleáris programmal kapcsolatos viták rendezésének kötelező nemzetközi jogi erővel bíró keretrendszere. May, Macron és Merkel felszólította a megállapodás összes érintett országát, hogy tartsák fenn elkötelezettségüket a szerződés maradéktalan végrehajtása mellett és felelősségteljes szellemben cselekedjenek. A Downing Street által kiadott közös felhívásban a három európai vezető hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Irán folyamatosan tartja magát a megállapodásban vállalt korlátozások­hoz, és ennek következtében a világ biztonságosabbá vált. Mindezek alapján a három európai hatalom továbbra is részese marad az Iránnal kötött megállapodásnak, és folytatja együttműködését az egyezményben maradó többi aláíró országgal a szerződés érvényben tartásának biztosítására – szögezi le London, Párizs és Berlin közös közleménye.
Értelmetlen és rossz döntésnek nevezte az iráni nukleáris szerződés amerikai felmondását tegnap Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, amellyel szerinte az Egyesült Államok csak a problémák súlyosbítását kockáztatja. A flamand regionális parlament előtt tartott beszé­dé­ben Juncker kijelentette, hogy a lépéssel Washington magára hagyja szövetségeseit, és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok Donald Trump elnöksége alatt „meglepő vadsággal” fordít hátat a multilaterális kapcsolatoknak, a barátságos együttműködésnek.
Irán mellett érvelnek
Amano Jukija, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója a szervezet honlapján megjelentetett közleményében azt mondta, hogy a szervezet szorosan figyelemmel kíséri az egyezménnyel – hivatalos nevén Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA) – kapcsolatos fejleményeket. A JCPOA keretében Irán a világ legszigorúbb ellenőrzési rendszere alatt áll – tette hozzá Amano. Az NAÜ egy neve elhallgatását kérő illetékese már kedden, még az amerikai elnök bejelentése előtt azt mondta az EFE spanyol hírügynökségnek, hogy nincsen változás az NAÜ ez üggyel kapcsolatos hivatalos álláspontját illetően az előző, május 1-jén közzétett jelentéshez képest, amelyben a szervezet szintén azt állította, hogy Teherán betartja az egyezményben foglaltakat.
Irán 2015 nyarán, több évig tartó tárgyalások után egyezett meg az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal, Kínával és Oroszországgal, Németországgal, valamint az Európai Unióval, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene hozott szankciók nagy részének fokozatos feloldásáért cserébe. Barack Obama akkori amerikai elnök egyik legnagyobb külpolitikai si­kerének tekintette a megállapodást, a 2017 elején hivatalba lépett Trump azonban már a választási kampány idején is többször hevesen kikelt ellene. Irán bejelentette: egyelőre tartja magát az egyezmény­ben foglaltakhoz, és kész folytatni a munkát a szerződést aláíró többi országgal.
Obama: Komoly hiba
Barack Obama, az Egyesült Államok előző elnöke megfontolatlannak és komoly hibának minősítette Donald Trump döntését az iráni atomegyezmény felmondásáról. Obama rövid közleményben fejtette ki álláspontját a jelenlegi elnök döntéséről. „Úgy gondolom, komoly hiba a JCPOA kockáztatása anélkül, hogy Irán bármiképpen is megsértette volna a megállapodást” – fogalmazott a kommünikében. Bár maga a volt elnök az elmúlt hónapokban nem aktivizálta magát a megállapodás életben tartása érdekében, volt külügyminisztere, John Kerry aktív „árnyékdiplomáciát” folytatott. Kerry kétszer is találkozott Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel, legutóbb két héttel ezelőtt New Yorkban tárgyalt Frank-Walter Steinmeier német államfővel, aki az egyezmény aláírásakor külügyminiszter volt, találkozott Emmanuel Macron francia államfővel, és telefonon egyeztetett Federica Mogherinivel, az Európai Unió külügyekért felelős biztosával is.
A legnagyobb tévedés
Az eddigi legnagyobb külpolitikai hibát követte el Donald Trump amerikai elnök az iráni atomprogramról kötött egyezmény felmondásával – mondta a müncheni biztonságpolitikai konferencia vezetője (MSC) egy tegnapi interjúban. Wolfgang Ischinger a ZDF német országos közszolgálati televízióban sugárzott interjúban kiemelte, a kilépés az egyezményből Donald Trump szűk másfél éves elnöki tevékenységének nemcsak a legnagyobb, hanem valószínűleg a legsúlyosabb következményeket okozó hibája volt.
Az amerikai elnök veszélyes döntést hozott, mert egy eleve kiélezett helyzetbe vitt még több feszültséget – mondta az MSC vezetője. Példaként említette az iráni szerepvállalással zajló szíriai polgárháború ügyét, Irán és Szaúd-Arábia konfliktusát, és azt, hogy Irán mellett más országok is atomhatalommá akarnak válni. „A Donald Trump lépésével keletkezett helyzet olyan, mint egy nagy láng, mielőtt felcsap”– tette hozzá Wolfgang Ischinger.
A német diplomata, aki Washingtonban és Londonban is volt korábban nagykövet, és 2008 óta vezeti az MSC-t, kifejtette, hogy az amerikai elnök belpolitikai okokból mondta fel az egyezményt, beváltva egy újabb választási ígéretét. „El kell ismerni, hogy Donald Trump következetesen teljesíti a választási kampányban tett vállalásait, de ezúttal a világbéke ro­vására” – mondta. „Azonban a washingtoni döntés esély is az Európai Unió tagjainak arra, hogy ne hagyják megosztani magukat, mint az Egyesült Államok 2003-ban indított iraki háborúja ügyében, hanem fogjanak össze és mentsék meg közösen az egyezményt” – tette hozzá a legtekintélyesebb nemzetközi biztonságpolitikai tanácskozás főszervezője.