A hosszas megbeszélés során világosan körvonalazódott: az önkormányzatok, a vadászok és gazdák a medvekérdés megoldását a létszám csökkentésében látják, a vadak számát igazítanák környezetük eltartóképességéhez. Ezzel szemben áll a bemutatott projekt, a részt vevő természetvédők véleménye: továbbra is a medve szigorú védelmét tartják szem előtt, és egy sor olyan intézkedést javasolnak, amelyek a meglévő medvepopulációnak kedvező körülményeket teremtenének.
A közmeghallgatást Adriana Croitoru, a környezetvédelmi tárca igazgatónője moderálta. Felvezetőjében elmondta, a medve hozzátartozik az országképhez, a populáció védelmére, megtartására uniós alapok hívhatók le. Ugyanakkor elismerte, a medvekérdés rendkívüli fontossággal bír, ellentmondásos probléma. Azt sem tagadta, hogy országunkban a medvepopuláció túlméretezett.
A medve-, illetve a farkaspopuláció fenntartásának menedzsmentjéről szóló tervezetek ismertetése során statisztikai adatokat soroltak fel, olyan beavatkozásokat javasoltak, amelyekkel elkerülhető lenne az ember–vad közötti konfliktus, megoldható a turisztikai övezetek védelme. A veszélyes medvék kilövését is szempontként említették, de ezt végső megoldásként javasolják. Ezt a lehetőséget a felszólaló zöldek szinte kivétel nélkül elvetették.
Sárkány Árpád, a sepsiszentgyörgyi ABIES Hunting vadászatszervező cég vezetője felszólalásában elmondta: a tervek kidolgozása során több értekezlet zajlott, de ezeken szigorúan csak az ökológiai és tudományos szempontokat vették figyelembe. Mégis, a tudományos adatok értékelésénél az emocionális tényező is szempontként szerepelt. Egyetlen természet- vagy állatvédő civil szervezet sem végzett saját kutatásokat, mindannyian a brassói erdészeti kutatási intézet adatait használták fel sajátos értelmezésben. Kijelentette: a vadak védelméhez gyakorlatilag csak a vadászterületek gazdái járulnak hozzá.
Ötvös Mózes gazdaelöljáró a legnagyobb problémaként határozta meg a medvekérdést. Ha nem tesznek lépéseket, eddig nem látott tüntetést fognak szervezni Bukarestben – mondta. Legyen vége az ígérgetésnek, az ország vezetői tartsák szem előtt a lakosság érdekeit is – hangoztatta.
Kis József, Zágon polgármestere a háromszéki önkormányzatok nevében szólalt fel. A medveállomány ötszöröse annak, amit a terület el tud tartani. Ha nem hiszik, jöjjenek el Zágonba, és merjenek a faluban sötétben sétálni, biztosan élmény lesz a medvével való találkozás – mondta. A medvék védelméért kiálló civil szervezeteket pedig arra kérte: ha nekik annyira fontos a medve védelme, akkor vállaljanak felelősséget, őrizzék a vadakat, fizessenek az általuk okozott károkért. Hozzátette: a terepen felvett adatokat hamisítják, hogy a központi szervekhez minél kisebb állományról érkezzenek a jelentések.
Fodor István, Bodok polgármestere megfogalmazta: sok beszéd szegénység, és ötven gyűlés után sem lesz kézzelfogható eredmény, közben elvesznek a háziállatok, emberi tragédiákra lehet számítani. Ha a bukaresti vezetők és a civil szervezetek mindent tudnak a medvékről, akkor „a medvék barátai fizessék a kártérítéseket is” – nyomatékosított.
A megbeszélés késő délutánig elhúzódott, közben folyamatosan csökkent a jelenlévők száma, sokan úgy vélték, a közmeghallgatás csak a tervezett előírások életbe léptetésének részét képezi, nem várható, hogy az elkészült tervezeten valamit is változtassanak.