A Nezavisne Novine boszniai napilap pénteken emlékeztetett arra, hogy néhány hónapja már lehetett hallani a Görögországból induló, Albánián, Montenegrón, Bosznia-Hercegovinán, Horvátországon és Szlovénián keresztül Nyugat-Európába tartó útvonalról, ám a hatóságok sem vették egészen komolyan, hogy új migránsútvonal alakulhatott ki a Balkánon.

Egy csütörtökön közölt összesítés szerint viszont csak ebben az esztendőben már mintegy 3500 illegális bevándorlóról tudnak Bosznia-Hercegovinában, így a hatóságok elkezdték feltérképezni a migránsok mozgását. Azt azonban nem lehet tudni, hogy azok közül, akik beléptek az országba, hányan tudtak továbbhaladni Horvátország felé.

Először Szlovénia adott hangot aggodalmának néhány héttel ezelőtt, Horvátország viszont közölte: a helyzet egyáltalán nem drámai – írta a boszniai újság. Hivatalos adatok szerint május eleje óta naponta 80–120 migráns érkezik Boszniába, az elhelyezésükre létrehozott befogadóközpontok pedig már régen megteltek, ezért sokan közülük a szabad ég alatt alszanak, illetve rögtönzött sátortáborokat hoztak létre Szarajevó több parkjában. A hatóságok közlése szerint nehéz az illegális bevándorlók azonosítása, dokumentumaik ugyanis nincsenek, és nem hajlandóak megadni ujjlenyomataikat, mert attól tartanak, hogy ha egy nyugat-európai országban illegális bevándorlóként elfogják őket, vissza fogják toloncolni Boszniába, hiszen ott már regisztrálták belépésüket.

Az úgynevezett nyugat-balkáni migránsútvonalat két évvel ezelőtt zárták le, azóta jelentősen csökkent az érintett országokon áthaladó migránsok száma. A migrációval foglalkozó szervezetek szerint nem kell attól tartani, hogy a 2015-ös hasonló óriási migránshullám érné el ismét Európát, ám aggodalomra ad okot, hogy a meleg idő megérkeztével egyre több illegális bevándorló érkezik a térség országaiba.

A belgrádi Blic napilap is foglalkozott a témával. Az újság információi szerint a Balkánon áthaladó migránsok nemzetiségi összetétele is eltér a három évvel ezelőtti hullámban érkezőkétől. Míg korábban főként szíriai bevándorlókról lehetett hallani, most a legtöbben Afganisztánból, Pakisztánból, Törökországból, Algériából, Líbiából és Marokkóból érkeznek, de vannak közöttük koszovóiak is. A Bosznián és Horvátországon át vezető útvonal nehezebb és veszélyesebb a korábbinál, ugyanis hegyes vidéken kell áthaladni, valamint a Horvátország és Szlovénia között természetes határt képező, heves sodrású Kupa folyón is át kell kelni. A folyóba már több migráns is belefulladt. A Blic közlése szerint Horvátország azért nem beszél a migránsok megnövekedett számáról, mert ha bebizonyosodik, hogy a megerősített határvédelem ellenére is napi több tucat illegális bevándorló lép be az országba, az veszélybe sodorja Zágráb azon ambícióját, hogy 2020-ra a schengeni övezet tagjává váljon.