A sepsiszentgyörgyi önkormányzat két néppárti képviselője „csendesen viszonyult” a lakónegyedi piacok felszámolására vonatkozó kezdeményezéshez: meglepetésként érte őket, nem voltak eléggé felkészülve rá, ezért tartózkodtak a szavazásnál. A tervezetet azzal indokolták, hogy nem kellenek senkinek a kis piacok, sem a termelők, sem a vevők nem érdeklődnek irántuk.

Utólag kiderült, hogy nem így van, jó néhány árus élt abból, amit a „dollárpiacon” eladott, és a környékbelieknek is jól fogott, hogy a közelben tudnak friss zöldséget és gyümölcsöt beszerezni. Nyolc-kilenc éve még megkérdezték őket, hogy szükségük van-e a piacra, most nem, és a tanácshatározat elfogadása után többen is jelezték kétségbeesésüket, elégedetlenségüket, sőt, aláírásgyűjtés is indult, a néppárttól teljesen függetlenül – fejtette ki Bálint József, aki szerint nem reménytelen a küzdelem, hiszen a tanácsi határozat módosítható, és erre mutatkozik is némi hajlandóság.

Közelebbit nem árult el, de hangsúlyozta, hogy a Szemerja negyed idős lakóinak nem lesz könnyű dolguk, ha a központi piacon kell bevásárolniuk: buszjárat alig van, a taxi nem nyugdíjas zsebeknek való, gyalogosan pedig nem mindenki boldogul.

A néppárt szerint az eladókat nem kellene megfosztani a megélhetésüktől, a felső városrész lakóit pedig arra kényszeríteni, hogy egy kiló cseresznyéért vagy egy fej salátáért nagy távolságokat tegyenek meg.