1618. május 23-án történt a második prágai defenesztráció, mely során kihajították a prágai vár ablakán Ferdinánd trónörökös két megbízott kormányzóját, illetve a tisztviselők egyik titkárát. Ez az esemény volt a csehországi felkelés és a harmincéves háború nyitánya.
A második defenesztráció előzménye Mátyás német-római császár, magyar és cseh király (cseh királyként ur. 1612–1619) utódlási kérdése volt. Mivel betegsége miatt mindinkább alkalmatlanná vált az uralkodásra, a császár 1617-ben unokaöccsét, Ferdinánd stájer főherceget jelölte örökösének. A leendő uralkodó elvakult katolikus és erőszakos térítő hírében állt, aki állítólag kijelentette, hogy szívesebben változtatná birodalmát pusztasággá, mintsem hogy eltűrje benne a protestánsokat. II. Ferdinánd (ur. 1619–1637) a gyakorlatban már 1618. július 1-jei koronázása előtt átvette a hatalmat, az uralomváltást Csehországban pedig hamar követték a szabad vallásgyakorlást korlátozó intézkedések. Még 1617-ben elrendelték számos protestáns templom építésének leállítását, illetve egyes imahelyek visszaadását, mondván, hogy azok a katolikusokat illetik meg. A szóban forgó egyházak királyi birtokon álltak, ezáltal Ferdinánd látványosan megsértette a Rudolf császár által még 1609-ben adományozott protestáns privilégiumokat.
A reformált vallásúak attól féltek, hogy az új uralkodó trónra lépése után ellehetetleníti vallásgyakorlásukat, ezért egy csapat nemest Thurn Mátyás gróf vezetésével 1618. május 23-án beküldtek a Hradzsinban tárgyaló kormányzókhoz. Thurnnak személyes sérelmei is voltak II. Ferdinánddal szemben, ugyanis vallási orientációja miatt a felkelés kirobbanása előtt nem sokkal elvették tőle Karlstejn várát, amit még a tizenötéves háború során mutatott vitézségéért kapott meg. A második defenesztráció sok tekintetben követte az első forgatókönyvét, bár az 1419-es, Jan Zizka-féle incidenssel ellentétben erre nem a prágai városházán került sor. Thurn és társai lefizették a palota őreit, majd behatoltak a tanácsterembe, ahol a négy tanácskozó régensen elsősorban a gróf személyes sérelmeit kérték számon.
A lázadók végül a császár elvakult támogatóiként ismert Vilém Slavata és Jaroslaw Martinitz grófot dobták ki az ablakon, valamint egy titkár, Philip Fabricius osztozott még sorsukban. A második defenesztráció áldozatai szerencsésebbek voltak a husziták által kihajított tanácsosoknál, ők ugyanis nem a feltüzelt tömegben, hanem egy trágyadombon értek földet, tehát még sokáig hűségesen szolgálhatták II. Ferdinándot. Fabricius titkár ráadásul hamarosan nemességet szerzett, mint Hohenfall bárója, mely név éppen a defenesztrációra utalt.
A hradzsini incidenssel kezdődő prágai események hamarosan lángba borították a cseh korona valamennyi tartományát, az ország a vallási hovatartozás mentén két pártra szakadt, és a többségi protestáns rendek végül V. Frigyes pfalzi választófejedelmet hívták meg a trónra. Miután Csehország pártján Hollandia, illetve Erdély, II. Ferdinánd oldalán pedig Miksa bajor fejedelem és IV. Fülöp spanyol király (ur. 1621–1665) is beavatkozott a küzdelembe, a konfliktus hamarosan általános európai háborúvá szélesedett. Az Európa térképét utóbb átrajzoló harmincéves háború a prágai defenesztrációban találta meg azt a szikrát, amellyel végül felgyújtotta az egész kontinenst. Csehország a küzdelemben 1620 őszéig játszott főszerepet, a Habsburg győzelemmel végződő fehérhegyi csata (1620. november 8.) ugyanis Frigyes és a protestáns rendek vereségét és – hosszú időre szólóan – a cseh államiság megszűnését eredményezte.
Tarján M. Tamás
(Rubiconline)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
