Gyula legrégebbi, épen maradt épített öröksége, a több mint hatszáz éves vár 1566-ban került török kézre, és 129 évnyi török uralom után a Harruckern család kapta meg, amely gazdasági célokra hasznosította. A várat az 1950-es években kezdték felújítani, mára élő múzeumként működik, és 1964-től színházi előadások helyszíne is, az 1445-ben felszentelt kápolnájában kérésre jelenleg is tartanak esketési ceremóniát.
A hírhedt várbörtönben megtekinthetők a kínzóeszközök, bejáratával szemben pedig a látogató maga harangozhat a vár 1566-os török ostromának hősei emlékére. Szombat délelőttönként megelevenedik a vár, valóságos programkavalkád várja a látogatókat, ez már a huszonegyedik századi múzeumkoncepció része.

A vártól a kastélyig
1849 augusztusában, a világosi fegyverletétel után mintegy kétezer honvédtiszttel együtt az aradi tizenhárom vértanú közül tízet Gyulán a vár és az Almásy-kastély közötti téren fegyvereztek le, majd a várban tartották foglyul Damjanich János és Lahner György tábornokot, a többieket a város különböző épületeiben őrizték – ma emléktáblák jelzik ezeket a házakat. Fennmaradt: Knezich Károly tábornok nem akarta, hogy a szabadságharc küzdelmeiben viselt kardját legyőzői is használják, ezért egy szekér kereke alá feszítette, és rászólt a kocsisra, hogy hajtson. A kerék a pengét a markolatnál eltörte. A markolat nélküli szablyát értékes relikviaként őrzik a gyulai vármúzeumban.
A vártól 320 lépésnyire fekszik a török hódoltság után Harruckern János által épített, majd Harruckern Ferenc és unokája, Wenckheim Ferenc idejében továbbfejlesztett kastély, amelynek későbbi gazdája az Almásy család. A 2016-ban teljesen felújított kastély bejáratánál az idegenvezető elmondja, hogy amikor Ferenc József a kastélyba látogatott, megkérdezte a mellette lovagló Szende Bélát, hogy járt-e korábban Gyulán. Szende Béla meglepően válaszolt: másodszor jár Gyulán, először 1849-ben volt a városban, amikor hazaáruló honvédként le akarták fegyverezni, ezúttal pedig a Monarchia honvédelmi minisztereként lovagol a felség mellett.
Magyarországon először ebben a kastélyban tartottak színjátékot 1746-ban, tízéves korában itt koncertezett Erkel Ferenc, a város szülötte, jelenleg pedig 1300 négyzetméteren berendezett kiállítással várják a látogatókat a Gyulai Almásy-kastély Látógatóközpontban, amelyet a felújítását követő esztendőben, 2017-ben Icomos-díjjal tüntettek ki, ez a műemlék épületek felújítása terén a legnevesebb elismerés. A kastélyt korabeli bútorokkal, eszközökkel, rendezték be, kiegészítve a legkorszerűbb technikai megoldásokkal. Holoprojektoros mozgóképek segítségével láthatóvá válik, amint vasal a szolgálóleány vagy teázgatnak a hölgyek egy szalonban. A kastélyban egykor lakó főurak élete mellett a kiállítás korhűen mutatja be a kiszolgáló személyzet mindennapjait, a konyhát, az éléskamrát, a fűtés és világítás bonyolult és mégis egyszerű rendszerét. A főúri lakosztályok elegáns berendezése kényelemre és jó ízlésre utal. A kastélyt körülölelő parkot platánfák és tölgyek díszítik.

A Várfürdő
Gyulának a török idők előtt is volt fürdője, a plébános felelőssége volt azt rendben tartani. A török hódoltság alatt tizenegy fürdő működött a városban. 1887-ben tizenkét kádas gőzfürdőt és egy artézi kútról táplált medencét építettek a helyiek, az első mélyfúrású termálkút pedig az Almásyak nevéhez fűződik.
Az igazi áttörést az 1958. szeptemberi kútfúrás jelentette, amikor 1876 méterről feltört a 69 fokos termálvíz. Ekkor indult el a fürdőfejlesztés. Először a szabadtéri medencék épültek meg, majd az 1833-ban épített lovardát alakították át fürdővé, jelenleg ez Magyarország legnagyobb meleg gyógyvizes úszómedencéje, amelynek vizét minden este leengedik, és reggelre feltelik friss termálvízzel.
Évente hatszázezren keresik fel a kastélyparkban berendezkedett 8,5 hektáros fürdőkomplexumot, ahol élményfürdők, szaunaház, uszodák, óriáscsúszdák várják a látogatókat. Valóságos arborétum veszi körül a medencéket, amelyeknek hidrogénkarbonátos ásványvize mozgásszervi, bőrgyógyászati, nőgyógyászati betegségek esetén és balesetek utáni rehabilitáció során javallott.

Neves emberek
A történelmi események kiemelkedő alakjai mellett a művészet, a tudomány terén is bővelkedik a város hírességekben. A Gyula melletti Ajtóson született Albrecht Dürer édesapja, aki innen vándorolt ki Nürnbergbe, ahol 1471-ben látta meg a napvilágot a reformáció kori német festészet legnagyobb alkotója. Munkácsy Mihály, a magyar festészet legnagyobb alakjának tehetségét Gyulán ismerte fel Szamossy Elek festő, és terelte művészi pályára. Itt született és nevelkedett Kohán György festő, művészi hagyatékát Gyulára hagyta, látható a Kohán Múzeumban. A gyulai Bay Zoltán készítette el az első holdradart, itt ringatták a bölcsőjét Bródy Imre fizikusnak, a kriptonlámpa feltalálójának, Bródy Sándor Gyulán nyomtatta ki első novelláskötetét. Itt élt Göndöcs Benedek, a leggazdagabb magyar árva, Wenckheim Krisztina (édesapja Wenckheim József, aki Jókai Mór Egy magyar nábob című regényének címszerepmodellje) gyámja, aki későbbi apátként és országgyűlési képviselőként kezdeményezte az ópusztaszeri emlékpark kialakítását. A segesvári születésű Apor Vilmos száz évvel ezelőtt lett Gyula plébánosa, 1941-ben Gyulán szentelték püspökké, majd Győrben folytatta hivatását, és ott is hunyt el, belehalt sérüléseibe, amelyeket akkor szerzett, amikor az oroszokkal szemben védte meg a püspöki palota pincéjébe menekülő nőket.

Erdélyi Hét a Várszínházban
A gyulai Várszínház ötvenötödik évadjában nagyon sok erdélyi vonatkozást találunk. Elek Tibor igazgató elhivatott népszerűsítője az erdélyi irodalomnak, kultúrának, ennek jegyében rendeznek június 26–27-én Székely János Napokat konferenciával, előadásokkal, valamint hagyományteremtő szándékkal első alkalommal szerveznek Erdélyi Hetet a Várszínházban.
Július 30. és augusztus 5. között erdélyi magyar színházak mutatkoznak be Gyulán, a sorozatot a sepsiszentgyörgyi Tamás Áron Színház indítja Molnár Ferenc Liliom című színművével Bocsárdi László rendezésében.
A nyári időszakban még megrendezik a XIV. Shakespeare Fesztivált, a Halmos Béla Népzenei és Világzenei Fesztivált, a XXVII. Gyulai Vár Jazz Fesztivált, augusztusban pedig a Kárpát-medencei Irodalmi Gálát.

Az otthonosság városa
A Turisztikai Nkft. jól szervezett csapata, az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft., a város szállásadói és programszervezői mindent megtesznek azért, hogy a Gyulára látogató kényelmesen pihenjen a település legrégebbi szállodájában, a Komló Hotelben, a családbarát wellness-szállodában, a közel hétszáz férőhelyes, mégis barátságos Hunguest Erkel Szállóban, élvezze a Fodor család vendégszeretetét a Halászcsárdában és a Park Hotelben, valamint az összesen ötezer férőhelyet kínáló szállásrendszer többi létesítményében; térjen be a 19. századi polgári családi házat élethűen bemutató Ladics Házba, lakjon jól gyulai kolbászból, kóstolja meg a Százéves cukrászdában a kézműves süteményeket, látogasson el az egykori városházán berendezett könyvtárba, időzzön el a világóránál, és ha a helyi italkülönlegességeket kívánja megkóstolni, ne sajnálja az időt kiruccanni a közeli pálinkamanufaktúráig – ahol sokféle gyümölcs lelkét viszik a pohárba – és a Cornerr Viharsarki Serneveldéig, helyben pedig az egykori harisnyagyár pincéjében berendezett kocsmában talál igényes italos-zenés pihenőt.
Gyula egykori főutcája jelenleg a béke szigete, ahol csak gyalog és kerékpárral lehet közlekedni. Ha innen indul el az ember városnézőre, ugyanazt a nyugalmat találja mindenütt. Nevezik Erkel városának, virágok városának, fürdővárosnak, de aki jobban megismeri Gyulát, könnyen elkeresztelheti az otthonosság városának is. Alacsony polgári házak, tágas terek, parkok teszik otthonossá, valamint az a jó értelemben vett lokálpatriotizmus, amellyel a gyulaiak ápolják városukat, történelmi emlékeit, és tesznek azért, hogy az odaérkező jól érezze magát.