Sanyi elköltözött

2018. május 30., szerda, Kármentő
Mózes László

Pontosabban elköltöztették. Sanyi, a Szent Anna-tónál eddig zelegorkodó kétéves fiatal medve,  amolyan csomádi sztár arról nevezetes, hogy meg-megijesztette, még harapdálta is a bárgyú vadat plüssmacival összetévesztő, kíváncsiskodó, telefonnal medvés önarcképet készítő – szelfiző – turistákat.

Támadott ő a hírek szerint, ám valójában csak éhes volt, mert önhibáján kívül rosszkor, rossz helyen kötött ki, s mert megszokta, megszoktatták, hogy az egykori vulkáni katlanba látogató turistának az a dolga, hogy etesse a hebehurgya, elkanászosodott és ellustult medvéket. És azt is megszokta, hogy az erdők mélyén élő rokonaival ellentétben ne féljen az embertől. Sanyi valójában a látogatók szatyrára szakosodott, megtanulta, hogy abban, egyebek mellett élelem is található, ezért megkergette célszemélyeit, s még harapott is. A hírek szerint négyszer támadt emberre, a csíksomlyói pünkösdi búcsú idején egy magyarországi nőt harapott meg hátulról, aki a szatyrát lóbálta, igaz, sajtójelentések szerint az áldozat valójában szelfit szeretett volna készíteni. Erre ugyanis már volt precedens, egy szintén magyarországi énekesnő közösségi oldalán egy sanyis fényképpel ejtette ámulatba rajongóit. Könnyen megtörténhet, hogy Sanyi, a csomádi sztár ezt a vakmerőséget már nem díjazta, nem vágyott arra, hogy családi fényképalbumokban is szerepeljen.
Egy Sanyit véletlenszerűen, tisztes távolságból fényképező szintén látott megkergetett látogatókat, futottak rendesen egészen addig, amíg el nem dobták a műanyag zacskójukat. Erre Sanyi lassított, már nem is érdekelte őt a turista, elfoglalta magát a könnyen és a medvékre kevésbé jellemző módon szerzett zsákmányával. Az efféle adrenalinos kaland, persze, nem mindenkinek élmény, legtöbben le is mondanának róla, de ismertek olyan speciális igényű emberek, akik pontosan effélékre vágynak. Sanyi amúgy a fényképek tanúsága szerint szinte kedves, szerethető vadállatnak tűnik, aki lubickol a tóban, hancúrozik, szaladgál, fára mászik, padon hever. Pontosan emiatt gondolhatták a vadon törvényszerűségeit nem ismerő vagy azokra fittyet hányók, hogy a medve, az bizony játékszer. Holott nagyjából minden székelyföldi gyermek – már csak a szólásmondás miatt is – tudja, hogy a medve nem játék.
Végső soron Sanyi egy hibbant mackó, s mivel medvék szokásain változtató pszichiáterről nincs tudomásunk, etológusokból meg kevés van, vélhetően az is marad. Köszönhetően az őt etető, illetve az élelem könnyű elérését biztosítóknak, Sanyi soha nem fog úgy kutatni, keresni táplálék után, mint azt férfiasabb sorstársai teszik. Ezért Sanyi, miután az illetékes hatóságok minden engedélyt beszereztek és altatólövedékkel elkábították, rácsos autóba került, és a zernyesti medverezervátumba szállították, a Királykő lábához. Bizonyára keres majd magának újabb kukát, hétvégi vagy vidéki ház körüli morzsát, s folytatja a Szent Anna-tó partján megszokott életformáját. S ha majd nagyon felmérgesít valakit, hát lelövik.
Hiszen, amint azt a napokban tartott szakmai tanácskozáson a medvét ismerők újólag elmondták, az áttelepítés nem megoldás. A medvepopulációt kellene érdekmentesen, tudományos és szakmai szempontok szerint úgy alakítani, csökkenteni, hogy az mind a medvék, mind az emberek számára optimális legyen. Bár akkor kellett volna észbe kapni és határozottan cselekedni, amikor évekkel ezelőtt Brassó környékén kukázó, eltévelyedett medvék szerepeltek a televíziós hírműsorokban, s nem esztendőket várni, hogy a Székelyföldön is sokasodjanak a medvetámadások. A mostani medveprobléma – medvehisztériaként is lehetne emlegetni – jól példázza, hová vezet, milyen súlyos következményekkel jár, ha egy szakmai kérdés megoldatlanul marad. Nem akarják vagy nem tudják megoldani. Most is csupán ott tartunk – bár politikusok szerint már ez is eredménynek tekinthető –, hogy a parlament „úgynevezett beavatkozási kvóta megállapítására kötelezte a környezetvédelmi minisztériumot a medvepopuláció szabályozása érdekében”. Illetőleg egyre többen hangoztatják azt is, meg kellene végre számolni medvéinket. Ebben a ritmusban évek, évtizedek múltán sem lesz változás.
Sanyi tehát elköltözött, viszont a medveprobléma maradt.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a június 9-i európai parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 755
szavazógép
2018-05-30: Közélet - Váry O. Péter:

Hamu alatt a parázs (Domokos Géza-emlékkonferencia)

Jó érzékkel választott az emlékkonferenciát szervező Kovászna Megyei Tanács a meghívóra idézetet: „Nem bonthatok jelképesen sem zászlót, noha feltételezem, nem is kevesen ezt várnák tőlem. A szalmaláng szítása pedig nem vonz, bármilyen látványos és megigéző legyen a sötétségben. A hamu alatti parázs őrzése az én dolgom, a reménység ébrentartása” – írta Igevár című könyvében Domokos Géza. Mert valóban: ő a hamu alatti parázs volt, különféle megközelítésben így jellemezték őt a tegnap délelőtti konferencia előadói is.
2018-05-30: Világfigyelő - :

Magyarország megoldást akar, nem balhét (Kárpátalja)

Budapest kiáll a kárpátaljai magyarok mellett, meg fogja védeni a jogaikat, de az érdeke nem a balhé, hanem a megoldás – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap az M1 aktuális csatornának, miután New Yorkban tárgyalt Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel.