Az újonnan kialakított parkolóban nemrég a gázszolgáltató jelölte meg sárga festékkel a számára fontos pontokat, a gázcsapokra utaló információk rögzítésére azonban elég vitatható módszert választottak: a fontos adatokkal ellátott műanyag táblácskát egyszerűen felcsavarozták a legközelebbi élő-viruló, lombos fa törzsére. A módszer állandósulni látszik, az Erzsébet park egyik idős gesztenyefáján is láttunk hasonló, sárga táblácskát.

Nehéz elhinni, hogy a regionális gázvállalatnál, ahol immár a földgáz mellett számtalan más szolgáltatást is kínálnak az ügyfeleknek, ahol nyomtatott és írott reklámok temérdekére jut anyagi keret, arra nincs humánus vagy legalább elfogadhatóbb módszer, hogy a gázcsapok helyét megjelöljék.

Nem mellékesen, a parkoló kialakítása is élő fák rovására történt, kényelmünk árát ezúttal is a természet fizette meg. De nem úszta meg érintetlenül az Ifjúság sétányon lévő fasor sem az útfelújítást. A  meglehetősen keskeny járda – ahol egy babakocsit taszító édesanya éppen csak elfér, egymás mellett elhaladó gyalogosok alig – szegélyköveivel esetleg kikerülhették volna a fákat, ehelyett a munkagépek valósággal legyalulták azok gyökerét, kérgét, a félkész járda mellett sebként fehérlenek a megtépett törzsek, vékonyabb-vastagabb gyökerek.
Kivágva vagy megcsonkítva – ők az élhetőbb (?) város érdekében zajló munkálatok járulékos áldozatai...