Jelentést készít a nyelvi jogok önkormányzati érvényesüléséről az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa, és mivel e kérdésben Románia is érintett, a helyszínen tájékozódva igyekeztek előkészíteni a másfél éves munkát – hangzott el tegnap a bálványosfürdői nemzetközi tanácskozáson.
Húszéves születésnapját ünnepelték a kisebbségi és regionális nyelvek chartájának, amelynek számos hozadéka van, de továbbra is sok a panasz be nem tartásáról. A tanácskozáson sikerült botrányt kavarnia Dan Tanasănak, aki Cătălin Ivan SZDP-s színekben mandátumot nyert EP-képviselő hivatalos kíséreteként érkezett, és alig fél órával a konferencia kezdete után rendőrséget hívott, mert vádjai szerint ellopták a román nyelvű tájékoztatóanyagukat, amelyet a szervezők felszólítására helyeztek el az előtérben.
Fotó: Kocsis B. János
Bálványosfürdőn tartotta szakbizottsági ülését az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának önkormányzati szakbizottsága, a szerdai szakmai tanácskozás csütörtökön nemzetközi konferenciával egészült ki Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban témával.
A Kovászna Megyei Tanács meghívására megyénkbe „költöztetett” ülésen 47 ország képviselője vett részt, a román fél tüntetően távol maradt, csak a magyarellenes kirohanásairól elhíresült Dan Tanasă és a Szociáldemokrata Pártból kizárt EP-képviselő, Cătălin Ivan volt jelen, akik botrányos akcióval akarták semlegesíteni a „magyar fél irredenta, félretájékoztató propagandáját”.
Botránykeltők és távol maradók
A feljelentés nyomán tizenkét órára érkezett ki helyszínelni a rendőrség, és Tanasă, illetve Cătălin Ivan vádjaival találták szembe magukat, akik igen hevesen ócsárolták a szervezőket, hogy eltüntették propagandaanyagukat. Mint elmondták, ők figyelemmel követték, hogy tíz perccel elhelyezésük után eltűnt a kétszáz darab kiadvány, pedig alig öt-hat ember hagyta el a termet.
Dan Tanasă a rendőrök társaságában. Nagy D. István felvétele
Tamás Sándor megyeitanács-elnök próbált gátat vetni vádáradatuknak, ám többször félbeszakították, Cătălin Ivan egyebek mellett azt is a fejéhez vágta, hogy a román állam képviselőjeként miképpen merészel „hazugságokat” népszerűsítő kiadványokat osztogatni – a Székelyföldről szóló füzetekre, illetve a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat éves jelentéseire utalva.
Tamás Sándornak többszöri megszakítás után sikerült elmondania, hogy Dan Tanasă nem tagja az ülésező testületnek.
Bejelentkezett, és jelen lehetett a konferencián, kiadványokkal érkezett, ezért megkérték, hogy tegye le a hasonló dokumentumok mellé. Ő is vett el belőle, és mások is a teremből, a recepción most is megtalálhatóak, tehát nem tűntek el. Cătălin Ivan gúnyosan igazi sikerként könyvelte el, hogy az általuk hozott kétszáz példány percek alatt elfogyott, míg az RMDSZ anyaga még most is ott áll az asztalokon. „Nagyon jó anyagunk volt, azt jelenti, egyesek dobozostul vitték el” – jegyezte meg Tanasă. Hevesebb szóváltás után a rendőrök kíséretében távoztak.
Tamás Sándor a Háromszéknek elmondta, az intoleráns viselkedés példája mindaz, ami történt, számítottak provokációra attól a pillanattól, hogy Dan Tanasă és Cătălin Ivan bejelentkezett a rendezvényre. Az ilyen helyzetekhez az elmúlt tíz évben volt alkalmuk hozzászokni, kiváltképp Székelyföldön, a súlyos ebben a kérdésben, hogy bár Dan Tanasă került előtérbe ebben az egész folyamatban, mögötte nagy valószínűséggel egy egész apparátus áll. Ez egy léggömb, amely előbb vagy utóbb fel fog robbanni – fogalmazott az elnök.
Grüman Róbert, a megyei tanács alelnöke tájékoztatott: a román küldöttség lehetőséget kapott, hogy elmondja álláspontját a kongresszuson, Ludmila Sfirloaganak, a küldöttség vezetőjének, Prahova megyei önkormányzati alelnöknek biztosítani kívánták a felszólalás lehetőségét, szerepelt a programban is, de nem kívánt részt venni a tanácskozáson. A delegációvezető bárkit javasolhatott volna, hogy elmondja a román álláspontot, de nem tette meg. „Ők ehelyett ezt választották, idejöttek provokálni, rontani a hangulatot. Valójában magukat mutatják be a nemzetközi meghívottaknak és a sajtónak” – jelentette ki.
Jelentést készítenek
A botrány nyomán a plénumbeli előadásokon és a beszélgetéseken is sokszor elhangzott, hogy párbeszédre van szükség, a többségnek tekintettel kell lennie a kisebbségre, a sokszínűség, soknemzetűség, soknyelvűség értéke egy országnak, és ami jó a kisebbségnek, az a többségnek is jó.
Ellenszélben jött létre a bálványosfürdői találkozó – ismertette az esemény céljairól szóló sajtótájékoztatón Tamás Sándor megyeitanács-elnök, részletekkel udvariasságból nem szolgált, de mint fogalmazott „az országban és azon kívül is próbálták ellehetetleníteni, hogy itt tartsák a szakbizottság ülését”.
Ők mindenben a jelentéskészítők rendelkezésére állnak, nem akarnak semmit eltitkolni, hisznek munkájuk sikerében, még akkor is, ha ezek a nemzetközi folyamatok lassúak. Bíznak abban, hogy hosszú távon akár Romániában, akár máshol, el lehet fogadtatni a szabályokat, és el lehet érni, hogy a többség toleránsabb legyen a kisebbséggel. Grüman Róbert megyei alelnök kifejtette, azt remélték, hogy jelen lesznek a románság képviselői is, párbeszéd alakulhat ki, és a résztvevők megismerhetik mindkét fél álláspontját, ám ez nem valósult meg a román távolmaradás miatt.
Fotó: Kocsis B. János
Gudrun Molster-Törnström, az önkormányzati kongresszus osztrák elnöke hangsúlyozta: fontos a nyelvi jogok érvényesítése, hisz ez a képviselet hatékonyságát növeli, a demokráciát erősíti. Nincsenek mindenkire érvényes, minden államra találó modellek, de párbeszéddel, jó példákat figyelembe véve kialakítható az adott régió kisebbsége számára legjobb változat.
Gudrun Molster-Törnström megerősítette: párbeszéd nélkül készülhet tonnányi jelentés, ajánlás, előrelépésre nincs remény. Ők az Európa Tanácsban megpróbálják elültetni a párbeszéd magját, a megoldásokat azonban helyi és regionális szinten kell megtalálni.
Andrew Dawson, a kongresszus angliai tagja, a most készülő jelentés raportőre arra hívta fel a figyelmet, hogy a feleknek meg kell tanulniuk egymást meghallgatni, egymásra figyelni és belehelyezni magukat a másik helyébe. Csak kölcsönös tiszteletre alapozva építhetőek erős államok, jól működő demokrácia – mondotta. A most készülő jelentés kapcsán hangsúlyozta, mindenki véleményére kíváncsiak, minden panaszt, kifogást iktatnak, ismerni akarják a különböző véleményeket, hogy mi működik és mi nem. Arra biztatott mindenkit, hogy segítse információkkal a jelentés elkészítését.
Románia nem csak a románoké
Amúgy a nyelvhasználati konferenciát magyar részről meglehetősen erős kinyilatkozások indították tegnap Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, valamint Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke jóvoltából. A megjelenteket – köztük szép számban RMDSZ-es politikusokat, valamint a Magyar Polgári Párt több képviselőjét – Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke üdvözölte, egyebek mellett elmondva: a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája 20. évfordulójának ünnepe a bálványosi konferencia, de egyben a számvetésé is, e kiemelt fontosságú dokumentum hatásainak kiértékelése, különös tekintettel az előírások életbeültetésével kapcsolatban be nem tartott kötelezettségre. Az alelnök szerint elkeserítő, hogy a konferencia megszervezése kapcsán az akadályokat éppen az az ország támasztotta, amelyet ő is képvisel az Európa Tanácsban, és amely ráadásul ratifikálta azokat az egyezményeket, amelyekről az eseményen részletekbe menően szó esik. Ez is mutatja, miként viszonyul egy nemzetállam a határain belül élő kisebbségekhez, a politikai elit számára nem értéket jelent egy ilyen közösség, hanem egyszerűen teher.
Gudrun Mosler-Törnström felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa igen sokszínű nyelvi örökséggel rendelkezik, és ez erőforrás is. Miért jelent oly gyakran konfliktusforrást a nyelv? – erre a kérdésre is keresik a választ, és nemcsak a nyelvi chartán keresztül, hanem a helyi és regionális önkormányzásra vonatkozó egyezmény szemszögéből is, hiszen az elmúlt időszakban több panasz is érkezett a nyelvhasználat kapcsán a kongresszushoz.
Ezek a panaszok elsősorban az anyanyelv helyi közigazgatásban történő használatának megakadályozásra vonatkoztak. „Ha egy kisebbség tagjai nem fejezhetik ki magukat anyanyelvükön a közigazgatás szintjén, az gyakorlatilag annyit tesz, hogy nem vehetnek részt érdemben, hatékonyan az őket közvetlenül érintő döntéshozatalban” – fogalmazott az elnök.
Visszarendeződés
Az erdélyi magyarság a szülőföldjén érzi magát igazán otthon, békében szándékszik élni, és az az érdeke, hogy Románia erős, fejlett, modern állam legyen, amelyben biztonságban és kölcsönös tiszteletben élnek az őt alkotó közösségek – fogalmazott felszólalásában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A szövetség vezetője ugyanakkor tisztázta: noha a román diplomácia által összeállított háttéranyagokból azt olvasható ki, hogy a kisebbségi kérdést ebben az országban mintaszerűen megoldották, Románia 100 éves születésnapján a magyar közösségnek kevés oka van az ünneplésre, már csak azért is, mert az egyesüléskor a nemzeti kisebbségeknek tett ígéretek betartása még mindig várat magára.
Fotó: Gönczy Tamás
Nehéz a romániai magyarok sorsát exponálni, amikor a nemzeti kisebbségeket egyesek konfliktusforrásként jelenítik meg, és azt állítják róluk, hogy a destabilizáció veszélyét hordozzák magukban, másrészt pedig arról beszélnek, hogy a kisebbségi kérdést mintaszerűen rendezték. Nincs kisebbségi kérdés, de az, ami nincs, az destabilizációnak látszik – mutatott rá az egyértelmű ellentmondásra Kelemen Hunor.
Nemzeti kisebbségi kérdés igenis létezik Romániában, és ennek elsődleges oka, hogy a kisebbségi jogok érvényesítésében a befejezetlenség érzése az uralkodó, amelyet a törvénykezés, az alkotmány által garantált jogok érvényesítésében levő hiányosságok keltenek.
Az euroatlanti, illetve az uniós csatlakozás során Románia eminens tanulóként viselkedett, született néhány, a kisebbségek jogait szavatoló döntés, az elmúlt tíz évben viszont a folyamat lelassult. A törvények egy része meg sem született, amit pedig elfogadtak, sokszor nem tartják be, miközben olyan jogszabályokról van szó, amelyek nem biztosítanak extra jogokat a kisebbségeknek – jelezte az elnök, több példával erősítve meglátását.
A konferencia résztvevőinek üzenve az RMDSZ elnöke felelevenítette, hogy a szövetség idén az európai színtérre is kilépett, főképp a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel. Arra kérte a kongresszus tagjait, hogy lehetőségeik szerint segítsenek egy olyan ország megteremtésében, ahol az etnikai identitás megőrzése nem kerülhet veszélybe, valamint abban, hogy Erdély az európai porondon is láthatóvá váljék, és az Európa Tanács ajánlásai kötelező érvényű jogalkotássá váljanak.
Legyen hivatalos nyelv a magyar
A Székelyföldön többségben élő magyar közösség ellentmondásos helyzetének ismertetésével indította felszólalását Tamás Sándor, rámutatva: noha Maros, Hargita és Kovászna megye lakosságának 75 százaléka magyar nemzetiségű, a magyar nyelv nem használható maradéktalanul. Éppen ezért szeretnénk, hogy Székelyföldön a román mellett a magyar nyelv is legyen hivatalos regionális nyelv. Az európai országok többségében van erre megoldás, ezért továbbra is érthetetlen, miért lehetetlen a székelyek számára. Tamás Sándor többnyelvűségi példák egész sorával erősítette meg állítását, ellentétbe állítva ezeket a Romániában tapasztalhatókkal. Friss esetként említette, hogy mintegy hónapja már a megyei önkormányzat által használt háromnyelvű fejléc ügyében is bíróság elé kell járulniuk Dan Tanasă notórius szakfeljelentő „jóvoltából”.
Fotó: Gönczy Tamás
Tamás Sándor a kisebbség-többség viszonyának rövid elemzésére is kitért, rámutatva: a magyar közösség álma az, hogy annak az országnak a többsége, ahol él, ne lekezelő és intoleráns legyen, hanem megértő és segítő. Mert a többség és kisebbség viszonyának minőségét mindig a többség határozza meg. Tamás Sándor úgy értékelte, mindenki számára egyértelművé kell válnia annak, hogy Románia nemcsak a románoké, hanem minden itt élő nemzetiségé, minden román állampolgár országa, a tisztelet a román politikusoktól és állami hatóságoktól mindenkinek egyaránt kijár.
„Nekünk, erdélyi magyaroknak nem Romániával van bajunk, hiszen itt élünk, tiszteljük ezt az országot. Nekünk az intoleranciával, a nacionalizmussal, a retrográd gondolkodásmóddal, a kettős beszéddel van problémánk” – zárta felszólalását.
Andrew Dawson, a kisebbségi nyelvek önkormányzati használatával kapcsolatos jelentés elkészítésével megbízott angliai kongresszustag szerint nem meglepő, hogy a nyelvhasználati kérdések erős érzelmeket váltanak ki, hiszen a nyelv az identitás része. A regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája sok mindent megoldott, de sok még a teendő ez ügyben, mások mellett meg kell erősíteni a tagállami vállalások teljesítésének ellenőrzését.
FARKAS RÉKA, NAGY D. ISTVÁN
