Akkor az összesereglett szakemberek döntöttek arról, hogy a KAM (Kulturális Antropológiai Műhely) és a frissen megalapított Háromszéki Kutatási és Fejlesztési Központ jogi társulást köt, és létrehozzák a Székelyföldi Fejlesztési Központot, amelynek feladata lesz elkészíteni Székelyföld fejlesztési stratégiáját, megalapozni az önálló régió létrehozatalát. Most az elmúlt hónapokban kifejtett munkájukat összegezték, és igyekeztek megteremteni a továbblépés alapjait. Bíró A. Zoltán ismertette tanulmányát, melyben a térség adottságait, jellemzőit összegezte, és ezek alapján levonta a következtetést.

Eszerint Székelyföld társadalma nehezen fogadja el a kívülről érkező modernizációs hullámokat, ,,megszelídíti" ezeket a kísérleteket, ezért nem alkalmazható hatékonyan a klasszikus fejlesztési modell, amelyben a külső forrásoknak van prioritásuk, elsődleges szerepet nyer az infrastruktúra-fejlesztés, a munkahelyteremtés, a lakásépítés, a konjunktúra kihasználása. ,,Ez a fejlesztési modell az utolérésre játszik, de a globális fejlődés újratermeli az egyenlőtlenségeket" — érvelt. Meglátása szerint egy általa önálló regionális fejlődésnek nevezett modellt kell kidolgozni, amelyben a fejlesztés helyett az önfejlődés elve a domináns, elkerüli a külső tényezőktől való függőséget, nagy szerepe van a rugalmasságnak, a saját kezdeményezésnek, és kiemelt jelentősége a kulturális, lokális identitásnak. Az elhangzottakkal kapcsolatban tulajdonképpen vita nem alakult ki, a szakemberek elismerték, esetleg kiegészítették a helyzetképet. Elhangzott, ahhoz, hogy sikeres legyen egy térség fejlesztési stratégiája, három feltételre van szükség: politikai akaratra, szakmai megalapozottságra és aktív társadalmi részvételre.