A hagyomány szerint Uzonban idén is megszervezték az állatkiállítást. Az uzoni napok keretébe foglalt eseményre helybéli, bikkfalvi és szentivánlaborfalvi gazdák hozták el legszebb állataikat. Hús- és tejhasznú szarvasmarhák, lovak, pónik, kecskék, juhok töltötték meg szombaton az uzoni vásárteret. A felvonultatott jószágot Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője értékelte. Több alkalommal is kiemelte: a bemutatott állatok szépek, jó genetikát képviselnek, látható, hogy gazdáik szakértelemmel tartják a barmokat.
Az állatszemlét meglátogatta Uzon testvértelepülései, Tolna, Csorvás és Nagykáta küldöttsége is, a bemutatott állatok elnyerték a vendégek csodálatát.
Dr. Ráduly István uzoni polgármester köszöntőbeszédében hangoztatta: örvendetes, hogy ebben a világban, amikor az import egyre inkább kiszorítja a hazai jószágot a piacról, vannak még gazdák, akik állattenyésztéssel foglalkoznak, nem hagyják kiveszni az itthoni állományt. Az uniós csatlakozáskor sokan úgy képzelték el, hogy a kelet-európai tagállamok fogyasztói szerepet fognak betölteni. Ezzel szemben „mindig lesznek gazdák, akik állatot tartanak, a magyar állatszerető, lovas nemzet” – jelentette ki a polgármester.
Könczei Csaba az esemény egyediségét emelte ki. A megyében két településen tartanak rendszeresen mezőgazdasági rendezvényt. Uzonban az állatkiállítás, Dálnokon az őszi termésnap adja a rendkívülit.
„Meg kell mutatni azt, amink van, hogy ne legyünk kiszolgáltatott fogyasztók. Szükség van a kis és közepes gazdaságokra, nem feltétlenül a nagy farmokra” – hangoztatta az igazgató.
Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke a mezőgazdaság pillanatnyi helyzetét vázolta. „Pillanatnyilag olyan időszakot élünk, amikor dolgozik a maffia. Leütötték a tej árát, inkább tejpótló szerekből állítanak elő olcsó termékeket. Felemelt fejjel, kiemelt mellel kell szembeállnunk az ország vezetésével, közösen kell kiállnunk a gazdajogok érvényesítéséért” – hangoztatta.
A bemutatott szarvasmarhák között húshasznú charolais fajtájú tehén is volt. Könczei hosszabban értékelte a húsmarhatenyésztés előnyeit. 3–4 fajta húshasznú marhát nevelnek a háromszéki gazdák – főként charolais-t, angust, limousint. Kevésbé igényesek, alkalmasak a ridegtartásra. Jobban hasznosítják a legelőt, kevesebb emberi munkaerőt igényelnek.
Kelemen István tejelő cigájákkal jött a mustrára. Kiemelkedő tejtermelésre képesek, egy laktáció alatt 150 liter tejet is adnak. A bárányok gyorsan fejlődnek, de a hegyi legelők nem előnyösek a tejelő cigájának, inkább a síkságot kedvelik, ott adják a legjobb teljesítményt – méltatta a fajtát. Azt is elmondta, a jövőben suffolk berbéccsel kívánja pároztatni a tejelő cigáját, a keresztezés eredményeként jó húsidomokkal, gyors növekedési eréllyel rendelkező bárányokat vár.
Az uzoni gazdaegyesület a mezőgazdászok „testi szükségleteire is gondolt”. Közösen vásároltak egy 300 kilós tinót. A húsfajta marha húsa három nagy üstben rotyogott, a szakácskodás nehéz feladatát Török Pista, Gál Ignác és neje, Rózsika vállalta. A bográcsban főtt finomságokat ingyen fogyaszthatta mindenki, ugyanígy a pálinka, a sör, az üdítő is az egyesület ajándéka volt az állatszemlére látogatók részére.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
