Több kérdésben sikerült előrelépést elérni a kárpátaljai magyarok küldöttségének és az ukrán oktatási minisztérium vezetőinek az oktatási törvény nyelvi cikkének bevezetéséről tegnap Kijevben megtartott konzultációján.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, az ukrán parlament képviselője emlékeztetett arra, hogy már a parlament előtt van az a módosító javaslat, amellyel 2023-ig kitolnák a tavaly elfogadott jogszabály nyelvi cikkének bevezetését. Ígéretet kaptak a tárcától arra, hogy a bevezetésig fennmaradó időben kárpátaljai magyar szakemberekkel közösen próbálnak olyan mechanizmust kidolgozni, amely megfelel a magyar kisebbség elvárásainak is. Ez magában foglalja az ukrán nyelv oktatásában új módszertan, illetve új ellenőrzési és értékelési rendszer kidolgozását a nem ukrán anyanyelvű diákok számára.
Hozzáfűzte: ígéretet kaptak arra, hogy a különböző szakbizottságokba meghívást kapnak a kárpátaljai magyarság képviselői.
A megbeszélésen a tárca egyetértett a kárpátaljai küldöttséggel abban, hogy a magániskolákra ne vonatkozzon az oktatási törvény nyelvi cikke. Ezt a minisztérium ígérete szerint a középoktatásról szóló új törvénybe fogják majd belefoglalni. Reméljük, hogy a most elindult folyamat folytatódni fog, és előbb-utóbb meg tudjuk kötni azokat a kompromisszumokat, amelyek a kárpátaljai magyarság számára is lehetővé teszik, hogy az anyanyelven történő oktatás megvalósuljon, illetve javuljon az ukrán nyelv oktatásának színvonala. Ez utóbbi viszont csak úgy érhető el, hogy annak oktatási módszerén változtatnak – mondotta a KMKSZ elnöke.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke a kedvező fejlemények közül kiemelte: ígéretet kaptak arra, hogy ukrán nyelvből jövőre már alacsonyabbra teszik az érettségi vizsga ponthatárát a nemzetiségi diákoknak. Rámutatott arra, hogy a tárca kidolgozott egy menetrendet az oktatási törvény életbe léptetésére. A konzultáción Lilija Hrinevics oktatási miniszter közölte, hogy készek kibővíteni a végrehajtási menetrendet egy fejezettel, amelyben a magyar kisebbségi szakértők bevonásával meghatározzák a nemzeti identitás megőrzéséhez szükséges intézkedéseket. Orosz Ildikó ezt úgyszintén kedvező fejleményként értékelte. Megtörtént az első lépés, de még messze vagyunk a megoldástól. Még sok munka és egyeztetés vár a két félre, több részletkérdést még át kell tárgyalnunk. Megnyugtató viszont, hogy most végighallgattak bennünket, és nem egymás melletti elbeszélés folyt – állapította meg.
