Ferran Suay, az ELEN elnöke, egy katalán nyelvvédő civil szervezet vezetője a tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatón elmondta: a legtöbb kritika amiatt éri a nyelvi chartát, hogy az aláíró országok nem tartják be a ratifikálásakor tett vállalásaikat. A charta szakértői meglátogatják az országokat, megállapítják a mulasztásokat, és ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyeket aztán ismét figyelmen kívül hagynak a kormányok. Úgy vélte, ezen változtatni kell.
Az ELEN skóciai alelnöke, Domhnall MacNeill hozzátette: az ernyőszervezet a nyelvi charta elfogadásának huszadik évfordulója alkalmából készít jelentést az elmúlt húsz év tapasztalatairól, és javaslatot tesz a charta átalakítására.
A skóciai gél nyelvi csoportot képviselő aktivista úgy vélte, a charta jó irányt jelölt meg, de nem bizonyult hatékony eszköznek a veszélyeztetett nyelvek megvédésében. Elsa Quintas választmányi tag, a spanyolországi galíciai nyelv újraélesztéséért harcoló szervezet képviselője hozzátette: azt is el szeretnék érni, hogy az Európai Unióban ombudsman felügyelje a nyelvi jogok érvényesülését.
A tanácskozás házigazdájaként megszólaló Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke elmondta: az EMNT 2014 óta tagja az ernyőszervezetnek, amely brüsszeli lobbitevékenységet folytat a nyelvi jogok érvényesítéséért. Úgy vélte, a választmányi ülés jó alkalom arra, hogy a nyelvi jogi aktivisták az erdélyi magyarság helyzetével ismerkedjenek. A jövőben az ELEN egyetemek bevonásával szeretne egy európai nyelvi jogi szakértői hálózatot kialakítani. Az ernyőszervezetnek tagja már a Valenciai Tudományegyetem, és pénteken a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem esetleges csatlakozásáról is tárgyaltak.