A jelenleg tapasztalható visszaéléseket próbálják valamelyest visszaszorítani a büntetőeljárási törvénykönyv módosítása során – jelentette ki Márton Árpád háromszéki RMDSZ-es képviselő, a parlament ezzel megbízott különbizottságának tagja pénteki sajtótájékoztatóján.
Mint kifejtette: a jogszabály módosítása több okból indokolt: egyrészt Romániának át kell ültetnie a saját jogrendjébe az európai uniós irányelvet az ártatlanság vélelméről – ezzel már jókora késésben vannak egyébként, az EU el is kezdte a kötelezettségszegési eljárást Romániával szemben emiatt –, de az alkotmánybíróság is alaptörvénybe ütközőnek ítélte a jelenleg érvényben levő jogszabály több cikkelyét, továbbá a szakma – az igazságszolgáltatási intézmények, szakmai és erre szakosodott civil szervezetek – észrevételeit is próbálják beépíteni. A meglehetősen nagy médiaérdeklődés és folyamatos ellenzéki tiltakozás övezte vita nyomán született jelentés előírásai közül Márton Árpád azokat emelte ki sajtótájékoztatóján, amelyek magyar szempontból érdekesek, illetve a jelenleg tapasztalható visszaéléseknek szabnának gátat valamelyest.
Lényeges változás, hogy – a korábban már elfogadott polgári perrendtartást szabályozó jogszabályhoz hasonlóan – a büntetőper nyilvánosságát is biztosítják, így a továbbiakban megszűnik a tanácstermi szakasz, amely során eddig egy bíró (rendszerint ugyanaz, aki később ítélkezett is az ügyben) afféle előzetes szűrésként átvizsgálta a vádiratot akár az érintett felek jelenléte nélkül. Lényeges az is, hogy a továbbiakban a tanúk vallomását szó szerint rögzíteni kell, nem a bíró által megszűrt szöveget jegyzi majd fel az írnok.
Magyar szempontból fontos, hogy nem csak a vádlottnak, de a tanúknak is joguk lesz ingyenes tolmácshoz, ha pedig a tanú valamely nemzeti kisebbség tagja, anyanyelvén kell hozzá fordulni.
Az ártatlanság vélelmét biztosító előírások közül több szigorítás a lehallgatás intézményrendszerével kapcsolatos. A korábbi jogszabály számos helyzetben „észszerű gyanú” (suspiciune rezonabilă) esetén engedélyezett bizonyos vádhatósági eljárásokat – ezt több pontban is módosították, számos pontban konkrét bizonyítékhoz vagy „alapos gyanú” (indicii temeinice) fennállásához kötve.
Ugyancsak az ártatlanság vélelmét erősítő előírások közé tartozik, hogy határidőket írnak elő: az ügyészség egy év alatt zárja le az eljárást – ejtse az ügyet vagy emeljen vádat –, de az előzetes letartóztatást vagy a hatósági felügyeletet se lehessen a végtelenségig meghosszabbítani.
Márton Árpád példaként említette a marosvásárhelyi római katolikus iskolában előállt helyzetet, ahol, miután a korrupcióellenes ügyészség eljárása nyomán az igazgatót bírói felügyelet alá helyezték s eltiltották munkája végzésétől, a tanárok hónapokig nem kaptak fizetést.
Márton Árpád azt reméli, hogy a módosítások nyomán valamelyest visszaszorítják a jelenleg tapasztalható visszaéléseket, s nem lehet majd 10–20 éven át lehallgatni valakiket nemzetbiztonsági okokból például. (Nem mellékes e tekintetben, hogy a Román Hírszerző Szolgálat egy korábbi jelentésében a magyarságot nemzetbiztonsági kockázatként említette, de a sajtót is ide sorolták – jegyezte meg Márton Árpád).
Azt is szeretnék elérni, hogy bizonyítékok nélkül ne lehessen senkit meghurcolni, ezért jogerős ítéletek hiányában tilos lesz a gyanúsítottról bűnösként beszélni, tiltják a hangulatkeltésre alkalmas részinformációk kiszivárogtatását
a vádiratból, szigorítják az előzetes letartóztatásba helyezés feltételeit, és az is visszakerül a jogszabályba, hogy az ügyészek legyenek kötelesek tájékoztatni a gyanúsítottat, ha lecsapnak rá – a jelenleg érvényben levő jogszabályból ugyanis korábban, egy Raluca Prună volt igazságügyi miniszter által kezdeményezett sürgősségi rendelettel történt módosítás nyomán ez kikerült, és csak a vádhatóság emberein múlott, hogy egyáltalán közölték-e az illetővel, miért is viszik el.
Márton Árpád elmondta azt is: maguk is tanácskoztak szakértőkkel, az amerikai nagykövetséggel is, a módosításokat próbálják úgy végrehajtani, hogy például a szervezett bűnözés kategóriájába tartozó ügyek – az emberkereskedelem, kábítószer-csempészet, fegyverkereskedelem, valós terrorizmus stb. – esetében ne akadályozzák a nyomozást.
A jogszabály cikkelyenkénti vitáját egyébként a parlament különbizottsága befejezte, és a jelentés véglegesítése után – valószínűleg már a jövő héten – a szenátus elé kerül a jogszabály. A kormánykoalíció szeretné, ha mielőbb – vagy a jelenlegi ülésszakban vagy rendkívüli ülésszak során – elfogadná a képviselőház is. Kérdés, hogy ez sikerül-e, ráadásul az ellenzék máris közölte: az alkotmánybíróságon óvja majd meg a jogszabályt.
