A szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ szavazataival a szenátusa elfogadta tegnap a büntető perrendtartás módosítását, amelyet az alkotmánysértőnek bizonyult cikkelyek kiigazítására, az emberi jogok védelmére és az ártatlanság vélelméről szóló európai uniós irányelv érvényesítésére hivatkozva terjesztettek elő a szociáldemokrata törvényhozók. Az ellenzék a tervezet számos rendelkezését bírálta: szerintük a kormánypártok korrupt politikusaik elszámoltatását próbálják akadályozni, az új perrendtartás pedig a bűnözőt és nem áldozatát védi.
A szenátus által elfogadott módosítások között szerepel, hogy a törvénytelenül szerzett bizonyítékok semmisek, csak azokkal a feljelentőkkel köthető vádalku, akik az elkövetéstől számított fél éven belül tanúskodnak egy bűncselekményről, a fellebbviteli bíróság pedig nem marasztalhat el egy első fokon felmentett vádlottat, csak ha új bizonyítékok merülnek fel, vagy megismétlik a bizonyítási eljárást. A tervezetbe az is bekerült, hogy az ügyészségeknek automatikusan ejteniük kell a vádat minden olyan bűnvádi eljárásban, amelynél egy éven belül nem sikerült vádat emelniük.
Ha egy gyanúsított ellen a nyomozás során titkos megfigyelést rendelnek el, arról a megfigyelés befejezése után legkésőbb tíz nappal írásban kell majd értesíteni az érintettet, a jegyzőkönyvek tartalmát és magukat a felvételeket – amennyiben az igényli – a gyanúsítottnak is be kell majd mutatni.
A módosítás során a román médiában folyamatosan jelen lévő bilincscsörgésnek is megpróbáltak gátat szabni a törvényhozók azzal, hogy az eljárásjog korlátozná a sajtó hozzáférését bizonyos információkhoz a bűnvádi eljárás során, amennyiben pedig közérdekű volta miatt mégis nyilvánosságra hozzák egyes részleteit, az ügyészségek számára tilos lesz, hogy bűnösként állítsanak be egy gyanúsítottat a jogerős ítélet előtt.
„Feltétlenül szükséges a büntetőeljárási törvénykönyv módosítása, hiszen több tíz cikkelye sérti az alaptörvényt. Az alkotmánybírósági döntések kötelező érvényűek, a törvényhozásnak kötelessége korrigálni a problémás törvényrészeket. Másrészt, a büntetőeljárási törvénykönyv módosítását az a kötelezettségszegési eljárás is indokolja, amelyet az Európai Bizottság indított Románia ellen, amiért az idei áprilisi határidőig nem ültette saját jogrendjébe az ártatlanság vélelméről szóló uniós irányelvet. Az ország őszig kapott haladékot a büntetőeljárási törvénykönyv vonatkozó cikkelyeinek módosítására, ellenkező esetben napi százezer eurós büntetést kell majd fizetnie. A ma elfogadott törvénymódosítás az említett két kötelezettségnek tesz eleget, ezért az RMDSZ támogatta ezt a szenátus plénumában” – indokolta meg Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a szövetség támogató szavazatát. Elmagyarázta, az egyik legfontosabb módosítás egyértelműen kimondja, hogy a törvénytelen bizonyítékok, vagyis a nemzetbiztonsági lehallgatásokból származó, gyakran összeollózott, kiforgatott jegyzőkönyvek nem minősülnek bizonyítéknak, ezeket el kell távolítani az ügyiratból. Hozzátette, a törvénytelenül készített lehallgatási anyagot semmilyen perben nem lehet felhasználni, és a bíróság kártérítést is megítélhet, amennyiben az érintettnek a lehallgatásból kára származott. A nemzetbiztonsági okokra hivatkozott lehallgatásokat nem lehet más perekben felhasználni – összegezte Cseke Attila.
A büntetőeljárást módosító tervezet a képviselőházi vita során nyeri el végső formáját.
