A társadalmi átalakítás és átalakulás kezdetei Romániában, ötvenes-hatvanas évek címmel Gagyi József kommunikáció szakos egyetemi tanár tartotta a Szacsvay Akadémia előadás-sorozat ötödik előadását vasárnap délután a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében. Az előadás többnyire társadalomtörténeti megközelítésben mutatta be a pártállami hatalom szerveződését, a beinduló iparosítást, urbanizációt, a társadalmi átrétegződést és az elit átalakulását, mely folyamatok sorát az általános európai történések tükrében modernizációnak nevezte az előadó.
A 20. század közepén és végén zajló társadalmi forradalomnak – ami Nyugaton is zajlott, és aminek csúcspontja az 1968-as párizsi diákmegmozdulás volt – bizonyos értelemben a keleti megfelelője az, ami nálunk történt az 1968-as megyésítéskor, mely átalakítás előzményei a 19. században a vasúti közlekedés, az iparosítás és a globalizáció első formáinak megjelenéséig nyúlnak vissza.
A szocializmus építésének első korszaka, az 50-es, 60-as évek tulajdonképpen az alapozás időszakát jelentik, amikor még rengeteg minden nem annak tűnt, amivé később alakult, amikor az iparosodás, a városok átalakulása és a fogyasztás új lendületet kapott, amikor elkezdődött a parasztság leépülése, erősödött a nők társadalmi szerepe, az oktatás demokratizálásának és tömegessé válásának nyomán pedig megnőtt a diákság létszáma, és megjelent az a társadalmi osztály, mely azóta is egyre dominánsabban van jelen a társadalmi folyamatok alakulásában: a tinédzser korosztály.
Romániában az első, kommunisták által uralt kormány, Petru Groza kormányának megalakulásával (1945) kezdődött a változás, ezután következett a Román Népköztársaság kikiáltása (1947), a Román Munkáspárt, a Nagy Nemzetgyűlés az új kormány és a Népbiztonság Általános Igazgatósága (Securitate) megalakulása, valamint az államosítás (ezek mind 1948-ban), a következő évben pedig a kollektivizálással és az ideiglenes néptanácsok vezetőségének beiktatásával iszonyú gyorsasággal zajlott a társadalom centralizációja. 1950–1968 között négy alkalommal történt területi-adminisztratív átszervezés, mely a határok újra- és újrarajzolása folytán olykor igen ellentmondásos helyzeteket eredményezett a statisztikai hivataloknál. Gagyi József kijelentette: a szocializmus korszakában a társadalom nem volt kezdeményező, a társadalom átrendezését a hatalom tervezte, szervezte, elsősorban a pártapparátus működtetésén keresztül. A tervgazdaság a Szovjetunióban tanult tanácsadók közreműködésével zajlott, melynek alapja a kiszámítható, szabványosított munka, a termelés–fogyasztás, képzés–életút szabályozottsága.
Ezt a folyamatos intézményesítést, a társadalomnak minden szintű ellenőrzését, mely még a szabadidős tevékenységekre is kiterjedt, modernizációnak is nevezhetjük – mondta az előadó –, mert valójában ez indította el Romániát az ipari társadalommá válás útján.
A földhöz kötöttség és fizikai munka helyét a jelentésekhez kötöttség, szemantikai munka vette át: a gépek és emberek irányítása, szervezése, valamint az ehhez szükséges képzettség, flexibilitás, manipulálhatóság, kulturális nyitottság és sokféleség. Románia lakossága számára ekkor kezdődött a mobilitás és dinamikus átalakulás máig tartó korszaka, melyben minden megkérdőjeleződik és minden folyamatosan kérdőjeleződik meg.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
