A 60 tagú testületben 56 képviselő vett részt szavazáson: 37-en a számos ponton módosított tervezet mellett voksoltak, 19-en ellene, senki nem tartózkodott. A szöveghez mintegy 260 módosító indítványt nyújtottak be, a Fidesz–KDNP-s politikusok önálló előterjesztéseit szinte kivétel nélkül elvetették.

A Judith Sargentini holland zöldpárti jelentéstevő által összeállított dokumentumban leszögezték: a LIBE-nek aggodalmai vannak az alkotmányos és a választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, az adatvédelemmel kapcsolatban, ahogyan a véleménynyilvánítás, a tudományos élet, az egyesülés és a vallás szabadságának, illetve a kisebbségek, például a romák és a zsidók vagy a menedékkérők jogainak területével, az egyenlő bánásmóddal összefüggésben is.

A jelentésben, amelynek csak később lesz elérhető a teljes végleges szövege, számos más kérdés mellett kitértek arra is, hogy Magyarországon korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, és támadást indítottak a civil társadalom ellen, továbbá bírálták például a közbeszerzési gyakorlatok hiányosságait is.

Rámutattak, hogy az uniós alapértékek megsértésének kockázata más tagországokra és az EU-n belüli kölcsönös bizalomra is kihatással van. Sargentini kijelentette: „Súlyos helyzettel állunk szemben, azonnal lépnünk kell. Az unióban kiállunk a magyar polgárok jogaiért és az uniós értékekért. Csak romlott a helyzet azóta, hogy időt adtunk a magyar kormánynak, ezért lép közbe a parlament.”

Gál Kinga fideszes képviselő a szavazást követő rövid sajtótájékoztatóján közölte, teljesen biztosak voltak benne, hogy a baloldali többségű bizottság el fogja fogadni a „ténybeli tévedéseket, csúsztatásokat, hazugságokat” tartalmazó szöveget. Ugyanakkor reménytelinek nevezte, hogy nem jött össze a kétharmados többség, amit kedvező jelként értékelt az őszi plenáris szavazásra nézve. Elismételte emellett korábbi álláspontját, miszerint a jelentés egyértelmű bosszú a Fidesz választási győzelme miatt, valamint büntetés, amiért a kormány kiáll következetesen a jelenlegi migrációs politikája mellett. Sérelmezte emellett, hogy szerinte „a másik fél nem hallgattatott meg”, továbbá kettős mércét emlegetett.

Ujhelyi István szocialista politikus azon meggyőződésének adott hangot, hogy a Fidesz csak keresi az ürügyet, hogy kiléptethesse az országot az EU-ból, s amint lehetősége lesz rá, meg is fogja tenni, nem törődve a súlyos következményekkel.

A jelentés előreláthatólag szeptember 12-én kerül majd az EP plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti, atomfegyverként is emlegetett jogállamisági eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Itt az elfogadáshoz már a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség. Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra, hogy változtassa meg az álláspontját a bevándorlás kérdésében. „De miután a magyar választók ezt a kérdést eldöntötték, ezért erről nincs mit beszélni” – mondotta.

A kormányfő a Sargentini-jelentést Soros-jelentésnek nevezte, hozzátéve: az azt készítő Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő Soros György embere.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Brüsszelben koncepciós eljárás zajlott Magyarországgal szemben, és ezt most egy politikai ítélettel zárták le. „Sajnos, mi a magyar történelemből számtalan hasonló eljárásra emlékszünk, amikor az ítélet már megírásra került azelőtt, hogy az eljárást megkezdték volna” – jelentette ki. Megjegyezte: ebben az eljárásban Brüsszelt egyetlen dolog nem érdekelte, mégpedig a valóság.