Utolsó találkozásunkat az Erdő-mező ajándéka című sorozattal tegyük emlékezetessé egy olyan mérgező növényünkkel, amely közeli rokon az ismert a kábítószerekkel, és használata hasonlóan káros hatású a szervezetünkre. A csattanó maszlag (Datura stramonium, +++, románul ciumafăe) bárhol előfordul, ahol zavartalan gyomtársulások nitrogénben gazdag talajon tenyésznek. Jómagam többnyire elgyomosodott szántók szélein láttam.
A terebélyes növény széles levelei öblösen fogasok, fehér virágai megnyúlt tölcséresek, harangalakúak, toktermése tüskés, felpattanva többnyire négyrekeszű, amelyekben számos fekete magvat találunk. Gyógyításban használt drogja (hajtás, levél, termés) ma már csak néhány gyári termékben fordul elő a Parkinson-kór, illetve asztma ellenszereként.
Kiszámíthatatlan mérgező hatása miatt csak homeopátiás alkalmazásáról olvasunk, elsősorban asztmás, köhögéssel járó esetekben. Veszélyes alkaloidái a hioszciamin és szkopolamin, illetve a hidroxi-kumarinok, flavonoidok. Alább idézünk egyik felhasználó tapasztalataiból, aki a növény kipréselt levét fogyasztotta barátjával. A méreg hatásának elmúltával többek között ezeket mondja egyikük: „...Kb. egy óra múlva éreztük, hogy kezd hatni, már jöttek is a hallucinációk. Ezeket abszolút nem lehetett megkülönböztetni a valóságtól. Kb. tízpercenként felébredtem, mert egy falon mászkáló csávó valamit motyogott halkan, de nem értettem semmit, aztán a következő ébredésnél már anyám »lógott« a villanyoszlopon... Annyira kiszáradtunk, de ha nekiláttunk inni, már hányingerünk volt... Másnap nem tudtam olvasni, mert minden mozgott összevissza.” Kiszámíthatatlan mellékhatásai miatt kábítószerként használata tudatvesztéssel jár és életveszélyes.
Mivel, akárcsak közeli rokonát, a szintén Dél-Amerikából származó angyaltrombitát (Brugmansia sp.), szépsége és erős, kellemes illata miatt dézsás kerti növényként tartják, fokozottabban óvjuk gyermekeinket a megkóstolásától. (Egyébként, mivel meleg égövi növény, télen mérsékelt hőmérsékleten teleltetjük.)
